Nagytoronya

Nagytoronya (Veľká Tŕňa)
Görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1220
Polgármester	Vojtech Bodnár
Irányítószám	076 82
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	457 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	14,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.4677, 21.678648.467700°N 21.678600°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.4677, 21.678648.467700°N 21.678600°E
Nagytoronya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytoronya (szlovákul: Veľká Tŕňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Tőketerebestől 22 km-re délre, a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál, 176 m magasan fekszik.

Története

1220-ban „Tolna” néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban „Thorona”, 1321-ben „Turuna”, 1336-ban „Toroyna”, 1441-ben „Nagythoronya” alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben a Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy család birtoka. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.”^[2]

1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagytoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik s 156 háza és 751, túlnyomóan tótajkú s gör. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Csörgő, távírója Sátoraljaújhely. Első nyomát már 1254-ben találjuk, a mikor Balasey nevű ura bizonyos földeket Simon fiától fisszavásárolt. Egyebekben sorsa mindenben összefügg Kistoronyáéval, a hol erről a községről is megemlékezünk. Birtokviszonyaiban csak annyi az eltérés, hogy 1479-ben a Semseyeknek, 1481-ben a Czékeyeknek és 1511-ben a Buttkayaknak is van benne részük. Most gróf Széchenyi Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A XVII. századbeli pestisnek sok itteni lakosa lett az áldozata. A község határában antraczit és lignit található. Az itteni két templom közül a református a XVII. században s a gör. kath. 1828-ban épült. Ide tartozik a Toronya-fürdő, mely kisebbszerű igényeket elégít ki.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták.

Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Garanyból és Hardicsáról szekérszámra hordták Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt, hogy aztán Hardicsán kenderre paszulyra, kukoricára cseréljék be azt.[1]

Nagy- és Kistoronyát 1964-ben egyesítették. 1991 óta újra önálló település.^[5]

Népessége

1910-ben 762-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 511 lakosából 493 szlovák volt.

2011-ben 447 lakosából 432 szlovák.

Nevezetességei

• Református temploma a 13. századi román stílusú templom bővítésével és átépítésével a 17. században épült. 1834-ben empire stílusban építették át.
• Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Harangtornya a század végén készült.

Híres emberek

• Itt született Szabó Endre (1849. június 3. – Budapest, 1924. február 4.) költő, író, jeles műfordító, a Petőfi Társaság tagja.

Képtár

• 
  Görögkatolikus templom
• 
  Görögkatolikus templom
• 
  Római katolikus templom
• 
  Feszület
• 
  Községi hivatal
• 
  Felszabadulási emléktábla a községi hivatal falán
• 
  Posta
• 
• 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat.

• E-obce.sk

Jegyzetek