Negatív binomiális eloszlás

Az X valószínűségi változó r rendű és p paraméterű negatív binomiális eloszlást követ – vagy rövidebben negatív binomiális eloszlású – pontosan akkor, ha

P ( X = r + k ) = ( k + r 1 r 1 ) p r ( 1 p ) k , k = 0 , 1 , 2 , . . . , {\displaystyle \mathbf {P} (X=r+k)={\binom {k+r-1}{r-1}}p^{r}(1-p)^{k},\quad k=0,1,2,...\quad ,}

ahol 0 < p ≤ 1.

Azt, hogy az X valószínűségi változó r rendű p paraméterű negatív binomiális eloszlást követ, néha következő módon jelölik: XNB(r,q) ahol q = 1 – p.

Speciálisan, ha XNB(1,q), akkor X-et geometriai eloszlásúnak nevezzük.

A binomiális eloszlású valószínűségi változóval az a véletlen esemény ragadható meg, amikor visszatevéses mintavétel mellett addig ismételjük a mintavételt, amíg r-szer tapasztalunk egy előre meghatározott eredményt. A binomiális eloszlású valószínűségi változó azt mutatja meg, hogy mi a valószínűsége annak, hogy pont k-szor kell megismételni a mintavételt ahhoz, hogy r-szer forduljon elő a meghatározott eredmény.

A negatív binomiális eloszlást jellemző függvények

Karakterisztikus függvénye

φ ( t ) = ( p 1 ( 1 p ) e i t ) r {\displaystyle \varphi (t)=\left({\frac {p}{1-(1-p)e^{it}}}\right)^{r}}

Generátorfüggvénye

G ( z ) = ( p 1 ( 1 p ) z ) r {\displaystyle G(z)=\left({\frac {p}{1-(1-p)z}}\right)^{r}\,}

A negatív binomiális eloszlást jellemző számok

Várható értéke

E ( X ) = r p {\displaystyle \mathbf {E} (X)={\frac {r}{p}}}

Szórása

D ( X ) = r ( 1 p ) p {\displaystyle \mathbf {D} (X)={\frac {\sqrt {r(1-p)}}{p}}}

Momentumai

Ferdesége

β 1 ( X ) = 2 p r ( 1 p ) {\displaystyle \beta _{1}(X)={\frac {2-p}{\sqrt {r(1-p)}}}}

Lapultsága

β 2 ( X ) = 1 + 4 ( 1 p ) + ( 1 p ) 2 r ( 1 p ) {\displaystyle \beta _{2}(X)={\frac {1+4(1-p)+(1-p)^{2}}{r(1-p)}}}

Negatív binomiális eloszlású valószínűségi változók néhány fontosabb tulajdonsága

  • Negatív binomiális eloszlású független valószínűségi változók összege is negatív binomiális eloszlású – ha azonos a p paraméterük. Pontosabban ha X1NB(r1, 1 – p) és X2NB(r2, 1 – p) független valószínűségi változók, akkor X1 + X2NB(r1 + r2, 1 – p).

Források

  • Arató M. (2001): Nem-élet biztosítási matematika. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
  • Fazekas I. (szerk.) (2000): Bevezetés a matematikai statisztikába. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap