Pereked

Nem tévesztendő össze a következővel: Perkedpuszta.

Pereked
római katolikus templom
Pereked címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Náj József (független)[1]
Irányítószám	7664
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	162 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092930555556, 18.37696944444446.092931°N 18.376969°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092930555556, 18.37696944444446.092931°N 18.376969°E
Pereked Pozíció Baranya vármegye térképén
Pereked weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pereked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pereked község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

Baranya vármegyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya. Központján a Pécsváradtól Romonyáig húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út vezet keresztül.

Története

Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.

Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.

A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Grátz János (független)^[3]
• 1994–1998: Gráz János (független)^[4]
• 1998–2002: Náj József (független)^[5]
• 2002–2006: Náj József (független)^[6]
• 2006–2010: Náj József (független)^[7]
• 2010–2014: Náj József (független)^[8]
• 2014–2019: Náj József (független)^[9]
• 2019–2024: Náj József (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

• Római katolikus templom és kálvária^[11]
• Perekedi halastó

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.

Jegyzetek

További információk

• Pereked Önkormányzatának honlapja
• https://web.archive.org/web/20100728111800/http://www.pereked.helyinfo.hu/gss04/alpha?do=16