Pereszlény

Koordináták: é. sz. 48,0710°, k. h. 18,9109°48.071, 18.910948.071000°N 18.910900°E

Ez a szócikk Pereszlényről szól. Hasonló címmel lásd még: Nyitrapereszlény.

Pereszlény (szlovákul Preseľany nad Ipľom, ennek hatására olykor Ipolypereszlény formában is előfordul) a szlovákiai Ipolyság városrésze, korábban önálló község. Lakosainak száma 400 körül van.

Fekvése

Ipolyságtól 3 km-re nyugatra, a Kemence-patak torkolatánál, az Ipoly bal partján fekszik – ez az egyetlen Szlovákiához tartozó falu az Ipoly bal partján azon a szakaszon, ahol az Ipoly határfolyó (Ipolytarnóc és Szob között). Bizonyára az Ipolyság–Párkány vasútvonal miatt csatolták a falut Csehszlovákiához. Északra 2 km-re fekszik Gyerk, délre 4 km-re, a magyar–szlovák határon túl Bernecebaráti.

Élővilága

• 
• 
  2023
• 

A faluban egy gólyafészek és egy alátét ismert.^[1]

Története

A település területe már az ókorban lakott volt, határában szarmata település maradványai (urnatemető, kőfejszék) kerültek elő.

A falut villa Perezlen alakban 1156-ban említik először. Egy oklevélben a falu nevét 1288. május 11-én említik. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Állítólag volt itt egy kolostor, mely a legenda szerint elsüllyedt, helyén egy tó maradt. Ez a Jóvíz-tó legendája, mely verses formában a mai napig fennmaradt. A tó ma már nincsen meg, az Ipoly szabályozásánál pusztult el.

A falu temploma a 14. század elején épült. A hagyomány szerint a török veszedelem idején a templom harangját is az egykori kolostorban rejtették el, régen hallani is vélték a tóban megszólaló harangot.

A község a török veszély elmúltával fokozatosan fejlődött, a 19. századra tehetős faluvá nőtt. Lakói főként mezőgazdasággal: gabona-, zöldség-, gyümölcs- és dohánytermesztéssel foglalkoztak, továbbá állatokat tartottak, s a vizekben bőven akadt hal is. A községet azonban több természeti csapás is érte. 1846-ban kolerajárvány pusztított az állatok között, 1886-ban súlyos jégverés pusztította el a termést, 1909-ben és 1912-ben tűzvészek pusztítottak.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. A második világháború után 4 családot Csehországba hurcoltak, 52 családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek át, helyükre szlovákokat telepítettek. A falut 1980-ban csatolták Ipolysághoz és azóta nincs vasútállomása.

Népessége

1570-ben Pereszlén alakban szerepel az Esztergomi szandzsák fejadófizető összeírásában. Ekkor 45 házával a vármegye népesebb települései közé tartozhatott.^[2]

1664-ben az Érsekújvári ejálet Hond náhijébe tartozó faluban a török adólajstrom szerint 29 háztartásban 41 fejadófizető élt.^[3]

Az 1784-87-es első népszámlálás részletes adatai Hont vármegye esetében nem ismertek.^[4]

1880-ban 595 lakosából 569 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 599 lakosából 596 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 667 lakosából 654 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 625 lakosából 619 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 624 lakosából 603 magyar és 5 csehszlovák volt.

1930-ban 631 lakosából 566 magyar és 36 csehszlovák volt.

1941-ben 614 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 574 lakosából 380 magyar és 194 szlovák volt.

Nevezetességei

• Római katolikus templomát 1810 és 1820 között, a régi templom helyén építették klasszicista stílusban, Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. Keresztelőedénye 16. századi.
• Nepomuki Szent János kőszobra 1790-ben készült.
• A Szűz Mária-szobor 1846-ból való.

Itt született

• 1631-ben Pereszlényi Pál jezsuita paptanár, nyelvész.
• 1906-ban Manga János magyar folklorista, a palócok hagyományainak kutatója. Szülőházán 1992-ben emléktáblát avattak.
• 1936-ban Kermét László történész, világutazó, és író.^[forrás?]
• Itt szolgált Jancsó András (1756–1824) katolikus pap.

Képgaléria

• 
  A Bernecei-patak Pereszlény nyugati szélén
• 
  Nepomuki Szent János szobra
• 
  Pereszlényi utcakép
• 
  Szentháromság-szobor
• 
  Szentháromság-szobor
• 
  Katolikus templom
• 
• 

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Pereszlény témájú médiaállományokat.

• Ipolyság város hivatalos honlapja
• Az 1288. május 11-i oklevél – itt említik a falu nevét
• Új Szóban megjelent cikk
• Pereszlényi óvoda Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• a térképen