Peter Shaffer

Peter Shaffer
Született1926. május 15.[1][2][3][4][5]
Liverpool
Elhunyt2016. június 6. (90 évesen)[5][3][4][6][7]
Cork megye
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségefellow
Iskolái
  • Cambridge-i Egyetem
  • Trinity College
  • St Paul's School
  • Hall School
Kitüntetései
SírhelyeHighgate temető

Peter Shaffer aláírása
Peter Shaffer aláírása

  • IMDb
  • PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Shaffer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Peter Levin Shaffer (Liverpool, 1926. május 15. – Curraheen, Írország, Cork megye, 2016. június 6.[8]) brit drámaíró, forgatókönyvíró és dramaturg.

Ikertestvére, Anthony Schaffer (1926–2001) szintén drámaíró és forgatókönyvíró volt.

Élete

Fiatalkora

Zsidó származású családba született Reka Fredman és Jack Shaffer (ingatlanügynök) ikergyermekeként. 1936-ban családjával Londonba költözött, ahol a Szent Pál iskolába járt. Már kiskorában érdeklődést mutatott a zene iránt. 1944-től 1947-ig szénbányákban dolgozott, mint sok más Bevin-fiú (Ernest Bevin, az időszak munkáspárti politikusa és munkaminisztere neve után). 1950-ben a cambridge-i Trinity College-ban diplomázott történelemből, majd több munkahelye is volt. Mielőtt a színházi életbe került volna, 1951 és 1954 között New York közkönyvtárában könyvtárosként dolgozott.

Drámaírói karrierje

1954-ben visszatért Londonba, s elkezdett a rádió és a televízió számára írni.

Jelentős sikereket ért el 1958-ban Gyakorlat öt ujjra című drámájával, amelyet Londonban John Gielgud rendezett, majd a következő évben az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. A műből 1962-ben filmet is forgattak.

A Nap birodalmának hanyatlása című 1964-es darabja sikerét visszaigazolta az amerikai és az angol közönség. Ebben a szerző az inkák birodalmának Francisco Pizarro általi megsemmisítésének témáját dolgozza fel. Irving Lerner rendező 1969-ben készített filmet belőle.

1965-ben írta a merész Tévedések vígjátéka c. fekete komédiát, amelyben egy nincstelen szobrász meghív vacsorázni padláslakásába egy gazdag milliomost, jövendő apósát. Egy hirtelen és váratlan áramszünet azonban felborítja az estét. A színházi akciót sötétben játsszák, de a közönség egyértelműen látja a színpadon lévő szereplőket.

Equus című, 1973-as pszichoanalitikus drámájával (amely egy tizenhét éves fiatalember történetét meséli el, aki hat lovat vakított meg, és pszichoanalitikusát, aki megpróbálja diagnosztizálni). 1975-ben elnyerte a Tony-díjat, és az amerikai kritikusoktól megkapta a Rave-értékelést. 1977-ben Sidney Lumet azonos címmel forgatott filmet belőle.

1979-ben megírta az Amadeust, Wolfgang Amadeus Mozart és Antonio Salieri Puskin által sugalmazott afférját, amivel ismét elnyerte a Tony-díjat, és 1981 után jelentős sikereket ért el vele mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban. Filmadaptációja, a Miloš Forman által rendezett azonos című filmje 1985-ben Oscar-díjat nyert a legjobb adaptációért.

1994-ben vendégprofesszor lett a Kortárs Színházi Egyetemen, Oxfordban, és 2001-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.

Magánélete

Shaffer nyíltan homoszexuális volt, és hosszú kapcsolatot tartott fenn az 1990-ben AIDS-ben meghalt énektanárral, Robert Leonarddal.[9]

Válogatott művei

  • The Salt Land (Television, 1955)
  • Balance of Terror (Television, 1957)
  • The Prodigal Father (Radio, 1957)
  • Five Finger Exercise (1958)
  • The Private Ear (1962)
  • The Public Eye (1962)
  • The Establishment (1963)
  • The Merry Roosters' Panto (1963)
  • The Royal Hunt of the Sun (1964)
  • Black Comedy (1965)
  • The White Liars (1967)
  • The Battle of Shrivings (1970)
  • Equus (1973)
  • Amadeus (1979)
  • Black Mischief (1983)
  • Yonadab (1985)
  • Lettice and Lovage (1987)
  • Whom Do I Have the Honour of Addressing? (1990)
  • The Gift of the Gorgon (1992)

Detektív történetek Peter Antony néven

Shaffer három detektívregényt írt testvérével Anthony Shafferrel közösen, melyek Peter Antony álnéven jelentek meg.

  • The Woman in the Wardrobe (1951)
  • How Doth the Little Crocodile? (1952)
  • Withered Murder (1955)

Magyarul

  • Equus/Amadeus (Két dráma); ford. Göncz Árpád és Vajda Miklós; Európa, Bp., 1982 (Modern könyvtár)

Kitüntetései

  • A Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozata – szalag a hétköznapi öltözéken
  • „A drámaművészet szolgálatáért” – 1987
  • Knight Bachelor – szalag a hétköznapi öltözéken – 2001

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven)
  7. BnF források (francia nyelven)
  8. 90 éves korában elhunyt az Equus és az Amadeus szerzője, Peter Shaffer (angolul)
  9. Peter Shaffer wanted to make elaborate theatre – and he succeeded” (angol nyelvű) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Shaffer című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Peter Shaffer díjai
Sablon:Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek
  • m
  • v
  • sz
1928–1950
  • Benjamin Glazer (1928)
  • Hanns Kräly (1929)
  • Frances Marion (1930)
  • Howard Estabrook (1931)
  • Edwin J. Burke (1932)
  • Victor Heerman és Sarah Y. Mason (1933)
  • Robert Riskin (1934)
  • Dudley Nichols (1935)
  • Pierre Collings és Sheridan Gibney (1936)
  • Heinz Herald, Herczegh Géza és Norman Reilly Raine (1937)
  • Ian Dalrymple, Cecil Arthur Lewis, W. P. Lipscomb és George Bernard Shaw (1938)
  • Sidney Howard (1939)
  • Donald Ogden Stewart (1940)
  • Sidney Buchman és Seton I. Miller (1941)
  • George Froeschel, James Hilton, Claudine West és Arthur Wimperis (1942)
  • Philip G. Epstein, Julius J. Epstein és Howard Koch (1943)
  • Frank Butler és Frank Cavett (1944)
  • Charles Brackett és Billy Wilder (1945)
  • Robert Sherwood (1946)
  • George Seaton (1947)
  • John Huston (1948)
  • Joseph L. Mankiewicz (1949)
  • Joseph L. Mankiewicz (1950)
1951–1975
  • Harry Brown és Michael Wilson (1951)
  • Charles Schnee (1952)
  • Daniel Taradash (1953)
  • George Seaton (1954)
  • Paddy Chayefsky (1955)
  • John Farrow, S. J. Perelman és James Poe (1956)
  • Pierre Boulle, Carl Foreman és Michael Wilson (1957)
  • Alan Jay Lerner (1958)
  • Neil Paterson (1959)
  • Richard Brooks (1960)
  • Abby Mann (1961)
  • Horton Foote (1962)
  • John Osborne (1963)
  • Edward Anhalt (1964)
  • Robert Bolt (1965)
  • Robert Bolt (1966)
  • Stirling Silliphant (1967)
  • James Goldman (1968)
  • Waldo Salt (1969)
  • Ring Lardner Jr. (1970)
  • Ernest Tidyman (1971)
  • Francis Ford Coppola és Mario Puzo (1972)
  • William Peter Blatty (1973)
  • Francis Ford Coppola és Mario Puzo (1974)
  • Bo Goldman és Lawrence Hauben (1975)
1976–2000
2001–
Sablon:Golden Globe-díj a legjobb forgatókönyvnek
  • m
  • v
  • sz
1965–1980
1981–2000
2001–2020
2021–
Nemzetközi katalógusok
  • irodalom Irodalomportál
  • Filmművészet Filmművészetportál
  • Zsidóság Zsidóság-portál