Pfeifer István

Pfeifer István (Pest, Terézváros, 1840. szeptember 1.–Budapest, 1909. április 2.) pesti könyvkereskedő, bérháztulajdonos, a Magyar Könyvkereskedők Egylete tagja.^[1][2]

Családja és származása

Pfeifer István 1844–ben született Pesten egy római katolikus polgári családban. Édesapja idősebb Pfeifer Ferdinánd (1803–1849), pesti polgár, pékmester,^[3] édesanyja Neubauer Magdolna (1807–1868)^[4] volt. Idősebb Pfeifer Ferdinánd pékmester 1831. január 17.-én szerzett pesti polgári jogot;^[5] 1831. február 11.-én feleségül vette a római katolikus terézvárosi plébánián Naubauer Magdolnát.^[6] Bátyja Pfeifer Ferdinánd (1833–1879) magyar könyvkiadó, könyvkereskedő, Magyar Könyvkereskedők Egylete első elnöke.^[7]

Élete

1879-ben Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedő halála után, örökös hiányában öccse, Pfeifer István teljesen átvette az üzletet, aki akkor már tapasztalt, nagy körültekintésű könyvárus volt, és ki a Németországban, Angliában és Franciaországban szerzett tapasztalatait igen jól tudta érvényesíteni. Pfeifer István 1871 óta vezette az üzletet, azonban eredetileg nem nevelkedett a könyvkereskedői pályán. Fűszerkereskedő volt és már meglett férfikorában vette át bátyja könyvkereskedését.^[8] Ezzel a Pfeifer-cég új stádiumba lépett, amennyiben új főnököt cserélt, ki azonban a régi tradícióban, ernyedetlen szorgalommal, páratlan munkássággal fejlesztette az üzletet tovább, de szép elismerésre méltó eredménnyel is, mert nem csak a nagyszámú igen előkelő vevőket tudta megtartani, de folyton újakat is tudott megnyerni. Pfeifer István testestől-lelkestől szortimenttel, így a kiadványi térről lassanként visszavonult, de annál nagyobb szeretettel ápolta a szortimentet. Ő a megtestesült puritánság, a munkásság embere, csak családjának és üzletének él. Bátyával együtt a Magyar Könyvkereskedők Egylete tagja volt. A Pfeifer-féle könyvkereskedés több mint ötven év óta fogalommá vált a főváros kultúréletében.^[9]

Pfeifer Ferdinánd, majd öccse Pfeifer István vezetése alatt a Pfeifer-féle könyvkereskedés évtizedeken át kedvelt találkozó helyévé vált mindazoknak a tekintélyes tényezőknek, melyek a politika és a tudomány, az irodalom és a katedra révén egy generáción át mérvadó szerepet játszani voltak hivatva, Magyarország társadalmi újjászületésében. Többek között kiadta Jókai Mór újabb regényeinek nagy részét, megindította a Nemzeti Színház könyvtárát. A Szervita-téri helyiségben, a mai Szénássy-féle üzlet helyén, sokszor megfordult maga Deák Ferenc is és gyakran folytak itt irodalmi és politikai eszmecserék alakjában heves szócsaták a szigorú kritikus Gyulai, Szilágyi, Csengery, Kemény, Eötvös között. Pfeifer Nándornak halála után, a könyvkereskedő üzlet otthagyta egykori hajlékát és a Kossuth Lajos-utcába költözködött át, ahol meg majd mindennap megjelent azóta Kautz Gyula fürge, agilis alakja. 1907-ben a Pfeifer család a Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedő cég 50 éves jubileumát ünnepelte.^[10]

Pfeifer István 1909-ben elhunyt és ekkor fia Pfeifer Ferdinánd (1875–1955) vette át a könyvkereskedő üzletet.^[11]

Házassága és leszármazottjai

Pfeifer István 1875. január 30-án a Pesten a belvárosi plébánián,^[12] feleségül vette a jómódú pesti nagypolgári Prückler családból származó Prückler Ilona Jozefa (Pest, 1853. január 17. –†Budapest, 1935. január 4.) kisasszonyt,^[13] akinek a szülei Prückler József (1804-1866) pékmester, pesti polgár, 1848-as alhadnagy,^[14] és Danner Anna (1809–1889) voltak. Az apai nagyszülei Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmester, választott pesti polgár, császári királyi százados, három bérpalota tulajdonosa,^[15] és Ottinger Klára (1781–1826) voltak. Pfeifer Istvánné Prückler Ilona leánytestvére Prückler Anna (1836–1911), aki felesége volt Pfeifer Ferdinándnak, Pfeifer István bátyjának. Egy másik leánytestvére Prückler Klára (1833–1907), akinek a férje Topits József (1824–1876), a Topits József fia gőztésztagyár alapítója, vezérigazgatója volt.^[16] Pfeifer István és Prückler Ilona esküvőjén a tanúk Topits József gőztésztagyáros és a bátaszéki származású Romeiser Vilmos (1824–1892), vaskereskedő, bérház-tulajdonos,^[17] akinek a felesége Pfeifer Magdolna, a vőlegény nővére volt. Pfeifer István és Prückler Ilona frigyéből született:

• Pfeifer Ferdinánd István (Budapest, 1875. november 22.–Budapest, 1955. december 21.), könyvkereskedő.^[18]
• dr. Pfeifer István Rudolf (Budapest, 1880. szeptember 19.–Székesfehérvár, 1961. január 12.), székesfehérvári fül-, orr- gége és sebész szakorvos, belügyminisztériumi biztos.^[19] Felesége: Topits Franciska Emília (Budapest, 1895. augusztus 19. Székesfehérvár, 1964. október 15.), Topits Alajos József pesti gőz-tésztagyárosnak a lánya.^[20][21]
• Pfeifer Magdolna Ilka „Lenke” (Budapest, 1885. november 14. – 1956). Férje: szalóki Navratil Ákos Ferenc Mihály (Budapest, 1875. május 20. – Budapest, 1952. február 29.) közgazdász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1905-től 1918-ig a kolozsvári, 1918-tól 1948-ig a budapesti tudományegyetemen oktatott a közgazdaságtan és pénzügytan tanszékvezető egyetemi tanára.

Jegyzetek