Régi Szent János-kórház

Ez a szócikk a régi Szent János Kórházról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent János Kórház (egyértelműsítő lap).

(Régi) Szent János-kórház
1937-ben
Korábbi nevek: 1713: Szent János Közkórház 1820: Polgári Városi Kórház 1932: Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthona
Település	Budapest
Cím	1022 Budapest, Széna tér 5. / Margit körút 68.
Építési adatok
Építés éve	1710
Megnyitás	1713
Rekonstrukciók évei	1818–1820
Bezárás	1949
Lebontás éve	1949
Lebontás oka	romos állapot
Tervező	1818–1820 Boulandt József, Eckermann József
Hasznosítása
Felhasználási terület	kórház, szegényház, szeretetotthon
Tulajdonos	1710-től: Buda városa 1873-tól: Budapest Székesfőváros
Elhelyezkedése
(Régi) Szent János-kórház Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 01′ 39″47.508362, 19.02760447.508362°N 19.027604°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 01′ 39″47.508362, 19.02760447.508362°N 19.027604°E
A Wikimédia Commons tartalmaz (Régi) Szent János-kórház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az egykori Szent János Közkórház a 18. század elején épült Budán, a mai II. kerületi Széna téren, az I. kerület határán. Eredetileg járványkórháznak szánták, majd közkórházzá és szegényházzá alakították. 1818–20 között épületét kibővítették. 1898 után régi Szent János-kórháznak nevezték, hogy megkülönböztessék a Diós-árok mellett felépített „Új Szent János-kórháztól”. Buda 1944–45-ös ostroma során súlyosan megsérült. 1949-ben lebontották, helyén az egykori Széna tér autóbusz-állomás volt, ma közpark.

Története

18. század

Buda városának elöljárósága az 1710-es pestisjárvány után határozatba tette, hogy a fertőző betegek ápolásának céljára egy faszerkezetű karantént (korabeli kifejezéssel „veszteglőházat” (Contumazhaus) építtet. Ezt 1713-ban átalakították szegényházzá, és közkórházzá, melyben 26 beteget ápolhattak.^[1] A közkórház és a szegényház fogalma ezekben az időkben még egybemosódott, az ilyen intézmények a szegényebb néposztály fertőző betegeit vették fel. A 18. századi magyar kórházakat a jómódú polgárok adományai tartották fenn. A szakosított gyógyító egységek sokkal később, az orvostudomány fejlődésével jöttek létre.^[2]

A kórház mellett kápolnát is emeltek, amelyet Kayr Mátyás (Mathias Kayr) tervezett és épített fel. Alapkövét 1735-ben rakták le, s Nepomuki Szent János nevére szentelték. Elhelyeztek benne egy középkorból fennmaradt cilicium-ereklyét, melyet Árpád-házi Szent Margitnak tulajdonítottak. Az oltárképet Mertz János (Johannes Mertz) festette 1801-ben. A templomban Szent Vendel arcképét is kitették.^[1]

1777-ben Mária Terézia királynő rendeletére a Nagyszombati Egyetemet Budára költöztették. A közkórház új, klinikai rendeltetést is kapott. A orvosok elméleti képzése a Budai Várnegyedben, a gyakorlati képzés a közkórházban folyt.^[1]

19. század

1818–1820 között a Boulandt József (Joseph Boulandt) és Eckermann József (Josef Eckermann) tervei szerint kibővített kórházat „Polgári Városi Kórház”-nak kezdtek nevezni. A megnagyobbított alapterületű épület ekkor már magába foglalta az addig különálló Szent János-kápolnát is.^[1] Az épület Margit körút felé néző frontja barokk stílusban készült, s mellette felállították Nepomuki Szent János új szobrát. Ignaz Schlesinger 1840-es könyvében leírja, hogy az intézményt Szent János Kórháznak nevezik.^[2]

A 19. század első felében a közkórháznak nem voltak saját állandó orvosai, de Buda város tiszti főorvosa, Phisterer András és Christen Xavér Ferenc, Buda város főorvosa, és más, a pesti orvosegyetemen tanító budai orvosok a kórház betegeit is kezelték.^[2] A korabeli szemléletet Hőgyes Endre így jellemezte: „Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények kórházának betegein végezhették.”^[2]

Az 1848–49-es magyar szabadságharc idején az emeleten sebészeti műtőt létesítettek.^[2] 1849-ben, miután a magyar honvéd sereg visszafoglalta Budát a császáriaktól, az orvosi feljegyzések szerint sok szifiliszes női beteget vettek fel, akik azonban a kórházban is folytatták „mesterségüket”. 1863-ban a kórház utcai főbejárata nagyívű új kőkeretet kapott, Gangusch István kőfaragó művét.^[1] A templom tornyába két harang került, ezeket Zehenter Antal (Anton Zehenter) mester műhelyében öntötték. A toronyórát 1864-ben Henszler János (Johannes Hensler), a templom orgonáját 1893-ban Országh Sándor készítette.^[1]

Budapest 1873-as egyesítése után a kórház élére önálló igazgatót neveztek ki. Az ágyak számát 100-ról 234-ra növelték, 20 kórteremben hat állandó orvos kezelte a betegeket. A kórház évente 4-5000 főnyi betegforgalmat bonyolított. A szabadságharc előtti időkben az orvosi feljegyzéseket német nyelven, gót betűs (fraktúr) írással készítették. 1849 után a kórlapokat már magyar nyelven írták.^[2]

Bővebben: Szent János Kórház

1887. évi június 28-ai 534. határozatában Budapest székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése egy 300 ágyas új kórház építését fektette le. Az építkezés telkét a Diós-árok dűlőjében jelölték ki, a mai XII. kerületben. Darányi Ignác kerületi képviselő javaslatára az új kórházat már pavilonrendszerben építették. 1898. augusztus 3-án ünnepélyesen megnyitották „Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát”, 420 ággyal. A Margit körúti öreg közkórházat ettől kezdve „régi Szent János-kórháznak” nevezték, megkülönböztetésül.^[2]

20–21. század

A Margit körúti volt közkórházat 1932-től a „Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthonává” alakították át.^[1] Szegényházként üzemelt a második világháború végéig. 1944–45-ben, a Vár ostroma során súlyosan megsérült, gyakorlatilag rommá lőtték. Használhatatlanul állt néhány évig, patkányok tanyáztak benne. 1949-ben közegészségügyi és városrendezési szempontok miatt a volt kórházépületet és az óratornyos kápolnát is lebontották. Csak a külső fal egy szakaszának alacsony része maradt meg eredeti formájában. A lebontott épület helyén közterület létesült, amelyet többször átépítettek.^[1][2] A Margit körút és Hattyú utca sarkán lévő közparkban 2019 augusztusáig üzemelt a Széna tér autóbusz-állomás. A 2022 őszén átadott emlékparkban a régi kórházra oszlopmaradványai, falmaradvány és a falak körvonalai, emléktábla valamint ún. kronoszkóp emlékeztet.^[3]

• 
  Széna tér, balra a régi Szent János Kórház romjai, 1945
• 
  Széna tér, a régi Szent János Kórház romjai, 1945
• 
  A Hattyú utca torkolata. Balra a régi Szent János Kórház romjai, 1945

Jegyzetek

Források

• https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/600x315/da/9f/dc/da9fdc6373b29694a0d6db3712d985cf.jpg (1890-es kép)
• http://budapestcity.org/11-egyeb/utcak-terek/Margit-korut/index-hu.htm Archiválva 2016. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (budapest city org Margit körút)
• http://budapestcity.org/11-egyeb/utcak-terek/Moszkva-ter/index-hu.htm Archiválva 2015. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (budapest city org, Moszkva tér)
• http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/regi-szent-janos-korhaz/2407 egykor.hu régi szent jános-kórház
• http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/masodik-kerulet/item/1890-es-evek-szena-ter-a-regi-szent-janos-korhaz
• http://www.rieth.hu/Gyermekkor/JanosKorhazRegi.htm
• https://web.archive.org/web/20180205144218/http://felsovizivaros.plebania.hu/node/41 A régi Szent János-kórház kápolnája
• http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100956814&t=9008373&openwith=2 képek