Riesz Frigyes

Riesz Frigyes
Életrajzi adatok
Született1880. január 22.
Győr
Elhunyt1956. február 28. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint
  • matematikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
Pályafutása
Kutatási területklasszikus analízis és funkcionálanalízis
Munkahelyek
Ferenc József Tudomány-
egyetem (1919-ig Kolozsvárott, 1921-től Szegeden)		tanár (1911–1946)
Budapesti Tudomány-
egyetemen		tanár (1946–1956)
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagságMTA; l. 1916; r. 1936; t. 1955
A Wikimédia Commons tartalmaz Riesz Frigyes témájú médiaállományokat.

Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22.[1] – Budapest, 1956. február 28.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Riesz Marcell matematikus bátyja.

Legfontosabb felismerése az, hogy a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva, a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. E gondolat jelentőségének fölismerésével Riesz Maurice René Fréchet-vel és Stefan Banachhal együtt a funkcionálanalízis megalapítójává vált. (A funkcionálanalízis az algebra, az analízis és a geometria módszereit egyesítő átfogó elmélet.)

Kutatási területe: klasszikus analízis és funkcionálanalízis (függvényterek, absztrakt lineáris terek, lineáris operátorok, Fourier-sorok, szubharmonikus függvények). Az általános topologikustér-fogalom bevezetésének egyik kezdeményezője.

Életpályája

Riesz Ignác győri orvos és Nagel Szidónia fia. Felsőfokú tanulmányokat a zürichi műegyetemen (1897–99), a budapesti egyetemen (1899–1901) és a göttingeni egyetemen (1901–1902) folytatott. A matematikát és a mértant tanította 1908-1912[2] között a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, majd a kolozsvári egyetemre került (akkori Ferenc József Tudományegyetem), mely a trianoni békeszerződés miatt 1921-ben Szegedre költözött. Riesz a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán a Matematikai Intézet, 1929-től Bolyai Intézet vezető professzora volt 1946-ig. Amikor 1940. október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, Riesz nem ment oda idős kora miatt, hanem átkérte magát az éppen megalakuló Horthy Miklós Tudományegyetemre, s vezette továbbra is a Bolyai Intézetet. A Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét 1921/22-ben töltötte be, rektori megbízatást 1925/26-ban és 1944/45 második szemeszterében vállalt. Az 1945/46-os tanévben Riesz Frigyes ajánlatot kapott a budapesti egyetemtől a felélesztett egykori Suták Intézet vezetői posztjára, neve már 1936-ban, Suták József[3] nyugdíjazásakor is felmerült, akkor azonban gazdasági okok miatt a tanszék működése szünetelt (ez elég gyakran előfordult a két világháború közti gazdasági válságokkal sújtott időszakokban). Neumann János is úgy látta jónak, ha a Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum együtt marad, Riesz, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla. 1946-tól haláláig a budapesti tudományegyetemen (akkori Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) tanszékvezető egyetemi tanárként működött.

Egyetemi oktatás a szegedi Bolyai Intézetben

Az 1920-as, 1930-as években Riesz tartotta a differenciál- és integrálszámítás előadásokat, s a hozzájuk tartozó gyakorlatokat. Haar Alfréd az algebra és a számelmélet előadásokon, gyakorlatokon kívül a valószínűségszámítást is leadta. Ábrázoló geometriai előadásai és gyakorlatai révén Radó Tibor is besegített. Felváltva hirdették meg a differenciál-egyenleteket, az integrálegyenleteket és a variációszámítást.

A felsőbb analízis kurzusait, Valós függvénytan, Fourier-sorok, Komplex függvénytan, áttekintve egy új tudomány, a funkcionálanalízis megszületése tárult az akkori hallgatók elébe. Riesz Frigyes nem tudván megbarátkozni Lebesgue eljárásával a róla elnevezett integrál bevezetésére, előadásaiban is folytatta a korábban elkezdett munkát a Lebesgue-integrál felépítésének átalakítására. Kétségtelen, hogy 1930 táján Szeged volt a világon az a hely, ahol a klasszikus függvénytant és a funkcionálanalízist – az utóbbit in statu nascendi – a legmagasabb színvonalon lehetett tanulni. Nem véletlen, hogy Marshall Stone, a Harvard egyetem professzora, a funkcionálanalízis első monográfiájának a szerzője Szegedre küldte tanulni munkatársát, Edgar R. Lorch-ot. Riesz meghirdette a Függvényoperációk, majd a Hilbert terek elmélete és az Integrálegyenletek című előadásokat is. Mindezek az 1940-es évek végére könyvvé ötvöződtek és megszületett a funkcionálanalízis átfogó, példátlan sikerű tankönyve Riesz Frigyes és hazai tanítványa, Szőkefalvi-Nagy Béla tollából, a kötet 1952-ben jelent meg először francia nyelven (lásd kötetei közt i.m.).[4]

Matematikai munkássága

A szegedi egyetemen a matematikai élet felvirágoztatásában tagadhatatlanul úttörő szerepe volt. Ebben a tekintetben különösen nagy jelentőségű a Haar Alfréddal közösen indított Acta Scientiarum Mathematicarum című szakfolyóirat, mely a mai napig világszínvonalú a matematikai szaklapok között.

Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak.

  • 1905-ben lineáris halmazelméleti tételeket általánosított n dimenziós terekre.
  • Több alapvető jelentőségű tételt fogalmazott meg és bizonyított be a valós függvénytan területén.
  • Az elsők között volt a Lebesgue-integrál fogalmának továbbfejlesztői között.
  • Ő volt a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Szőkefalvi-Nagy Bélával írt monográfiája máig a témakör nagy klasszikusa.
  • Maurice Fréchet mellett ő a topologikus terek elméletének egyik megalapozója is.
  • A többváltozós függvénytanban elért eredményei nyomán a potenciálelmélet új fejezetei nyíltak meg.
  • Legismertebb eredménye a valós függvénytan köréből ismert Riesz-Fischer-tétel.

Kötetei

  • Les systèmes d'équations linéaires à une infinité d'inconnues. Paris, 1913. VI, 182 p.
  • Leçons d'analyse fonctionnelle.[5] Szőkefalvi-Nagy Bélával. Budapest, 1952. 448 p[6]
  • Tanulmányai facsimile kiadásban: Riesz Frigyes összegyűjtött munkái. 1-2 köt. Budapest, 1960. 1601 p.

Tanulmányai

  • Über einen Satz der Analysis Situs. Math. Ann. 1904.
  • Über die Approximation einer Funktion durch Polynome. Jahresber. d. Deutsch. Math. – Vereinigung 1908.
  • Untersuchungen über Systeme integrierbarer Funktionen. Math. Ann. 1910.
  • Sur les suites de fonctions analytiques. ASciMathSze 1922-23.
  • Über die linearen Transformationen des komplexen Hilbertschen Raumes. ASciMathSze 1930–32.
  • Sur l'existence de la dérivée des fonctions monotones et sur quelques problémes qui s'y rattachent. Uo. 1930–32.
  • Über Slitze von Stone und Bochner. ASciMathSze 1932-34.
  • Sur les fonctions des transformations hermitiennes dans l'espace de Hilbert. Uo. 1934-35.
  • Sur quelques notions fondamentales dans la théorie générale des opérations linéaires. Ann. Math. 1940.
  • Sur la théorie ergodique. Comm. Math. Helv. 1944-45.

Kitüntetései, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a győri izraelita hitközség születési akv. 7/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  2. ↑ Hivatalos Közlöny, 1912 (20. évfolyam, 1-26.szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  3. ↑ Suták József matematikus, egyetemi tanár (Szabadka, 1865 - Budapest, 1954)
  4. ↑ Csákány Béla kiváló tudománytörténeti munkája nyomán, Matematika i. m. 388. p.
  5. ↑ Magyarul: Funkcionálanalízis.
  6. ↑ .2. kiad. 1955.455 p.; 3. kiad. 1955.488 p.; 4. kiad. 1965.488 p.; 5. kiad. 1968. 488 p.; oroszul Moszkva, 1954. 499 p.; angolul New York, 1955. 468 p.; németül Berlin, 1956. 482 p.; kínai nyelven Peking.

Források

  • Szőkefalvi-Nagy Béla: Riesz Frigyes tudományos munkásságának ismertetése. Matematikai Lapok, 1949/50. 170-182 p. (műveinek jegyzékével)
  • Szőkefalvi-Nagy Béla: Riesz Frigyes. Magyar Tudomány, 1980
  • Sain Márton (1974): Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó, Budapest

Galéria

További információk

  • Csákány Béla – Varga Antal: Matematika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 380-402. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Riesz Frigyes lásd 404. p. ISBN 963-482-037-9
  • Császár Ákos (1998): Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez. Természet Világa, Matematika Különszám. 3–10. oldal
  • Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk., Bérczi Sz. és mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3)
  • Kiváló tisztelettel. Fejér Lipót és a Riesz testvérek levelezése magyar matematikusokkal; összeáll. Szabó Péter Gábor; MATI, Bp.–Piliscsaba, 2011 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
  • Fejér-Riesz Conference. June 9-13, 2005, Eger. Abstracts and list of participants as of May 22, 2005; BJMT–EKF, Bp.– Eger, 2005
  • Szabó Péter Gábor: A matematikus Riesz testvérek, Válogatás Riesz Frigyes és Riesz Marcel levelezéséből, Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 59, Budapest, 2010. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 391, [4] p.
  • John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Riesz Frigyes a MacTutor archívumban. (angolul)
  • A Riesz-Fischer tétel
  • Riesz Frigyes laudációja a Magyar Örökség Díj átadásakor
  • Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929
  • John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Riesz Frigyes a MacTutor archívumban. (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok
  • matematika Matematikaportál
  • zsidóság Zsidóságportál