Rovásíráscsalád

A rovásíráscsaládba tartozó írások emlékei néhány kivételtől eltekintve mind Európában kerültek elő az eurázsiai steppe (sztyeppe) és a Kárpát-medence területén. Az egyes írások története a megfelelő saját szócikkben megtalálható. Ezen írásokban a közös az, hogy mindegyik egy rekonstruált protorovás írásból ered.

A rovásíráscsalád tagjai

A rovásíráscsalád a következő írások összefoglaló neve:

• Székely–magyar rovásírás
• Kárpát-medencei rovásírás
• Steppei rovásírás

A rovásírások közeli rokonságát mutató rovás betűalakok a történelmi emlékekben

Bár az alábbiakban számos karakter látható, amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak a három rovásírásban, ugyanakkor mindegyikben jó néhány olyan betű is van, amelyik csak abban fordul elő. Így a rovásírásokat önálló írásoknak kell tekinteni.^[1]

Rovásíráscsalád

Kárpát-medencei rovásírás		Steppei rovás		Székely–magyar rovásírás
Jel	Név, hangérték	Jel	Név, hangérték	Jel	Név, hangérték
	VILLÁS A /a/		VILLÁS A /a/	Nincs nyoma az emlékekben
	B /b/		B /b/		B /b/
	VILLÁS E /a/ɛ/		VILLÁS E /a/ɛ/		A /a/
Torzult formában fennmaradt.	CS /tʃ/	,	HÁRMAS CS /tʃ/		CS /tʃ/
	HEGYES D /d/		HEGYES D /d/		T /t/
Torzult formában fennmaradt.	ÁTLÓS E /*ɛ/a/		ÁTLÓS E /ɛ/		E /ɛ/
					Ö /ø/øː/
					BEZÁRT Ő Ű /*e/*ø/*øː/y/yː/
Torzult formában fennmaradt.	VILLÁS G /g/		VILLÁS G /g/		G /g/
	GH /ɣ/		GH /ɣ/		GH /ɣ/
					NYÍLT Ü /ø/øː/y/yː/
Nincs nyoma az emlékekben			BEZÁRT E /e/		BEZÁRT E /e/
					H /h/
	HEGYES CH /x/		HEGYES CH /x/	Nincs nyoma az emlékekben
	SZÖGLETES I /i/		SZÖGLETES I /i/		J /j/
	ÍVES I /i/		ÍVES I /i/	Nincs nyoma az emlékekben
	BEZÁRT J /j/ʎ/		BEZÁRT J /j/	Nincs nyoma az emlékekben
	NYÍLT K /k/	Nincs nyoma az emlékekben			NYÍLT K /k/
	HEGYES K /k/	Nincs nyoma az emlékekben			HEGYES K /k/
	KÜ /ky/		KÜ /ky/	Nincs nyoma az emlékekben
	EGYSZERŰ L /l/		EGYSZERŰ L /l/	Nincs nyoma az emlékekben
	VILLÁS L /l/		KERESZTES L /l/		L /l/
	LY /j/ʎ/	Nincs nyoma az emlékekben			LY /ʎ/
	NYÍLT M /m/		NYÍLT M /m/		M /m/
	N /n/ɲ/		N /n/		N /n/
					NY /ɲ/
	NYÍLT N /n/		VILLÁS N /n/	Nincs nyoma az emlékekben
	HEGYES O /o/u/	Nincs nyoma az emlékekben			O /o/
Torzult formában fennmaradt.	P /p/		P /p/		P /p/
	EGYSZERŰ P /p/		EGYSZERŰ P /p/	Nincs nyoma az emlékekben
	ÍVES Q /q/		ÍVES Q /q/	Nincs nyoma az emlékekben
Nincs nyoma az emlékekben			SZÖGLETES Q /q/		CH /x/
Nincs nyoma az emlékekben			BEZÁRT Q /q/		K /k/
Nincs nyoma az emlékekben			R /r/		R /r/
	BEZÁRT S /ʃ/	Nincs nyoma az emlékekben			US /uʃ/
Nincs nyoma az emlékekben			KÖRVÉGŰ S /ʃ/		S /ʃ/
	SZ /s/		SZ /s/		SZ /s/
	NYÍLT T /t/		NYÍLT T /t/	Nincs nyoma az emlékekben
	BEZÁRT T /t/		BEZÁRT T /t/	Nincs nyoma az emlékekben
Nincs nyoma az emlékekben			KÖZPONTI T /t/		TY /c/
Nincs nyoma az emlékekben			VILLÁS Ü /y/		V /v/
	ÍVES Ü /y/		ÍVES Ü /ø/y/	Nincs nyoma az emlékekben
	NYÍLT V /β/		NYÍLT V /β/		NYÍLT V /β/
	NYÍLT Z /z/	Nincs nyoma az emlékekben			Z /z/
Nincs nyoma az emlékekben			ZS /ʃ/		ZS /ʒ/

A rovásíráscsalád létezését alátámasztó kutatói vélemények

A rovásíráscsalád egyes tagjai közötti kapcsolatot már számos kutató megállapította:

• Erdélyi István régész: Kifejtette, hogy a steppei rovás kapcsolatban áll a Kárpát-medencei rovásírással és a székely–magyar rovásírással.^[2] Egy másik művében kifejtette, hogy a Majackoje nevű kazár kővárban általuk (szovjet-magyar-bolgár régészeti expedíció) "feltárt nagy rovásfeliratok segítséget nyújthatnak a nagyszentmiklósi aranykincs és az avar kori rovásírás eredete megfejtésében."^[3]
• Németh Gyula: A Kárpát-medencei rovásírás (KMR) és a székely–magyar rovás közötti szoros kapcsolatot kimutatta.^[4]
• Róna-Tas András turkológus: Szerinte a bodrog-alsóbűi rováslelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között.^[5]
• Sándor Klára nyelvész^[6]
• Vékony Gábor régész-történész: Több művében részletesen elemezte a három írás kapcsolatát.^[7][8]

A különböző rovás írásbeliségek

A rovás íráscsaládba tartozó különböző írásbeliségek az általuk használt rovás grafémákban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Bár három fő ág meghatározható (Székely–magyar rovásírás, Kárpát-medencei rovásírás, steppei rovásírás), de ezeken belül is igen jelentős eltérések mutathatók ki az egyes írásbeliségek között.

A rovás elterjedtsége

Az alábbiakban a rovás különböző századokban való elterjedtségét lehet látni.

• 
  Rovás elterjedtsége a IX. században
• 
  Rovás elterjedtsége a XI. században
• 
  Rovás elterjedtsége a XV. században
• 
  Rovás elterjedtsége a XX. században

Egy elmélet a rovásíráscsaládok fejlődésére

Az egyelőre még nem bizonyított, rekonstruált protorovás írás közvetlen vagy közvetett leszármazottait nevezzük rovásírásnak.^[9]

Külső hivatkozások

• Erdélyi István (1982): Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-2705-7
• Erdélyi István (2004): Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest: Masszi Kiadó, 218 o., ISBN 963-9454-46-X
• Erdélyi István & Ráduly János (2010): A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig. Ed. István Erdélyi. Budapest: Masszi Kiadó. ISBN 978-963-9851-28-3
• Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
• Németh Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv. Vol. XXVIII, No. 3-6, 1932, 65-85 & 129-139.
• Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai Magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó, ISBN 963-506-106-4
• Sándor Klára (1992, szerk.), Rovásírás a Kárpát-medencében. Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila University of Sciences, Department of Altayistics. ISBN 963-481-885-4
• Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
• Vékony Gábor (1987): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Acheologica Hungarica. Vol. 39, 211-256. (németül)
• Vékony Gábor (2002): Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás. Budapest: Nap Kiadó, Második kiadás: 2005. ISBN 963-9402-16-8.
• Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1 (magyarul)
• Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19 (angolul)

Unicode előterjesztések

• Demeczky Jenő, Giczi György, Dr. Hosszú Gábor, Kliha Gergely, Dr. Obrusánszky Borbála, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet javaslata - Kiegészítő információk a Rovás írásnévről (angolul): Additional information about the name of the Rovas script. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 and ISO 15924/MA-JAC Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012. október 21.
• Demeczky Jenő, Dr. Hosszú Gábor, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet: Revised proposal for encoding the Rovas in the UCS. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, 2012. október 17.
• Kód kérése a Rovás számára az ISO 15924 szabványba^{[halott link]}, 2012. október 21. (angolul)
• Jenő Demeczky, György Giczi, Gábor Hosszú, Gergely Kliha, Borbála Obrusánszky, Tamás Rumi, László Sípos, Erzsébet Zelliger: About the consensus of the Rovas encoding - Response to N4373. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2^{[halott link]}. Registered by UTC (L2/12-337), 2012-10-24 (angolul)

Külső webes hivatkozások

• Rovásírások családja a RovásPédián
• N4222 - Dr. Hosszú Gábor (Magyar Szabványügyi Testület): Response to the N4197 about the Rovas scripts, 2012-02-02
• Sípos Lászlóval készül interjú a Rovás Híradóban^{[halott link]} (magyarul)
• Hagyaték - Rovásírás - Újraéledő jelek (Duna Televízió, 2012. május 26.)
• Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc.^{[halott link]} (magyarul)
• Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul) (angolul) (németül)
• Az Index cikke a rovásírásról (magyarul)

Jegyzetek