Szeleta-kultúra

A Szeleta-barlang bejárata, Bükk-vidék
A Szeleta-kultúra területe

A korai felső-paleolitikum levéleszközös kultúrája Közép-Európában, amely kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg, s egyes feltételezések szerint a kultúra fennállásának végén (kb. 22 ezer évvel ezelőtt) kortársa lehetett a Gravettien kultúrának. Így az Aurignacien kultúrával is együtt élt egy ideig.[1] A tízkötetes Magyarország története első kötetének 2. fejezetében Gábori Miklós a nemzetközi őstörténet által egyetlen magyarországi lelőhelyről elnevezett kultúraként említi a szeleta-kultúrát.[2] A szeleta-kultúra a magyarországi Északi-középhegységhez tartozó Bükk-vidék területén alakult ki.[2] A műveltség legjellemzőbb eszközei a kétoldali megmunkálású hegyek, úgynevezett Bársony-házi „szakócák” – a fiatal fázisban – babérlevél alakú lándzsahegyek. Ezek készítésében a Szeletien kultúra a középső-paleolitikum idején Közép-Európában élt Micoquien (kiejtése: mikokien) kultúra technológiai hagyományait folytatja.[1] Az alsó-kultúrréteg radiokarbon vizsgálattal megállapított dátuma 41 700 évvel ezelőtti. Gábori Miklós jelzi, hogy az alsó réteg még középső-paleolitikumi is lehet. A jellegzetes babérlevél alakú lándzsahegyeket a felső rétegben találták.[2] A felső réteg radiokarbon dátuma: 32 580 év.[2] A kultúra lelőhelyei a Bükk hegység keleti részén találhatók (a Balla-barlang és a Diósgyőrtapolcai-barlang).[2] A típuslelőhely a Miskolc város határában található Szeleta-barlang.[3]

Jegyzetek

  1. a b Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon. Archaeolingua. 2008. Szerk.: Jerem Erzsébet és Mester Zsolt. 253. o.
  2. a b c d e Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
  3. Ringer Árpád – Mester Zsolt: A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei

Források

  • Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. II. fejezet: A régibb kőkor Magyarországon. (A fejezet szerzője: Gábori Miklós)
  • Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon. Archaeolingua. 2008. Szerk.: Jerem Erzsébet és Mester Zsolt.
  • Ringer Árpád – Mester Zsolt: A Szeleta-barlang 1999–2000. évi régészeti revíziójának eredményei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001. 5–19. o.

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Szeleta Culture
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeleta-kultúra témájú médiaállományokat.
Sablon:Régészeti kultúrák Magyarországon
  • m
  • v
  • sz
Régészeti kultúrák Magyarországon
Alsó paleolitikum
Középső paleolitikum
Bábony  · Charentien  · Jankovich  · Moustier  · Szeleta korai szakasz
Felső paleolitikum
Aurignac  · Gravetti  · Szeleta késői szakasz
Mezolitikum
Dunai-tardenoisi  · Jászság  · Levélhegyes
Korai neolitikum
Középső neolitikum
Alföldi vonaldíszes kerámia (Bükk  · Szakálhát  · Tiszadob)  · Dunántúli vonaldíszes kerámia (Sopot–Bicske  · Zseliz)
Késő neolitikum
Herpály-Csőszhalom  · Lengyel I.-II.  · Tisza
Korai rézkor
Lengyel III.  · Tiszapolgár
Középső rézkor
Balaton-Lasinja  · Bodrogkeresztúr  · Hunyadihalom  · Ludanice  · Tűzdelt barázdás kerámia
Késő rézkor
Báden-Pécel  · Boleráz  · Gödörsíros kurgán  · Kosztolác  · Protonoleráz  · Vučedol
Korai bronzkor
Harangedényes  · Hatvan  · Kisapostag  · Makó  · Nagyrév  · Nyírség  · Somogyvár–Vinkovci
Középső bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs · Füzesabony  · Gáta-Wieselburg  · Gyulavarsánd  · Hatvan  · Kisapostag  · Magyarád  · Maros/Perjámos  · Mészbetétes kerámia  · Nagyrév  · Ottomány  · Vatya
Késő bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs  · Gáva  · Halomsíros  · Kyjatice  · Piliny  · Urnamezős
Korai vaskor
Hallstatt  · Preszkíta
Középső vaskor
Hallstatt  · Szkíta
Késő vaskor (La Tène-kor)