Szent László Kórház
| Szent László Kórház | |
 | |
| A Szent László Kórház fő (bejárati) épülete az Albert Flórián (korábban Gyáli) út felől | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | Budapest, Albert Flórián út 5-7, 1097 |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1894 |
| Építési stílus | eklektika |
| Tervező | Kauser József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kórház |
| Elhelyezkedése | |
  Szent László Kórház Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 19° 05′ 29″47.473888888889, 19.09138888888947.473889°N 19.091389°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 19° 05′ 29″47.473888888889, 19.09138888888947.473889°N 19.091389°E | |
 | |
| Szent László Kórház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László Kórház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent László Kórház egy nagy múltú egészségügyi intézmény, amely ma a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet részeként üzemel.
Története
A Szent László Kórház épületei 1894-ben nyíltak meg 200 ágyas, elsősorban akut fertőző betegségben szenvedő betegek számára szánt intézményként. A tervező Kauser József, a kivitelező Ámon József volt.[1] A Szent István Kórházhoz hasonlóan ez is modern épületnek számított a maga korában. Mivel hamar túlzsúfolttá vált, 1898-ban új egészségügyi intézmény, a Szent Gellért Kórház létesült közvetlen szomszédságában. Mindkét kórház folyamatosan újabb épületeket kapott, majd 1917-ben egyesítették őket. Ebben az időszakban elsősorban a skarlát, a diftéria, a himlő, a kolera, és a szamárköhögés számított vezető betegségnek a kezelt személyek körében.
1928-ban röntgenező, 1933-ban laboratóriumi részleg, 1938-ban újabb épületek épültek. A második világháború során bombatámadások érték a kórház több épületét, amelyekben sok dolgozó és beteg életét vesztette. A kórházat idielegnesen elköltöztették, de már 1945-től eredeti helyén működhetett tovább. Az 1950-es években a kórház saját gyógyszertárat, újabb laboratóriumot és könyvtárat nyitott. Az 1950-es évek végén a gyermekbénulási járvány okozott speciális problémát és feladatot a kórház dolgozói számára.
Az 1960-as és 1980-as évek között a kötelező védőoltások hatására a klasszikus fertőző betegségek elterjedése lecsökkent.1981-ben új, 338 ággyal rendelkező épület nyílt. Ekkoriban a HIV-fertőzések kezelése jelentettek komolyabb kihívását.
Egyesítés
2007. június 30-án a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat, valamint a Merényi Gusztáv Kórházat és a Jahn Ferenc Rehabilitációs Centrumot egyesítették. Az így létrejött nagy kiterjedésű Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet a 2010-es évek közepén évente mintegy 140.000 beteget fogadott.
Képtár
Jegyzetek
- ↑ http://real-eod.mtak.hu/6386/1/Tanulmanyok_2017_Anket_Keseru_SzentIstvan.pdf
Források
- https://www.dpckorhaz.hu/korhazunkrol/korhazunk-tortenete/ Archiválva 2020. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://www.napi.hu/ingatlan/ilyen-lesz-a-del-pesti-centrumkorhaz-.676154.html
- http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/centrumkorhaz_lesz_az_egyesitett_szent_istvan_es_szent_laszlo_korhaz
- https://www.napi.hu/ingatlan/ilyen-lesz-a-del-pesti-centrumkorhaz-.676154.html
Kapcsolódó szócikkek
Orvostudományi portál
Budapest-portál
