Szentes vasútállomás

Szentes vasútállomás
Szentes állomás peronja (2007)
Szentes állomás peronja (2007)
OrszágMagyarország
HelySzentes
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
ÁllomáskódSN
UIC állomáskód5518184
IBNR állomáskód5500130
Megnyitás1887
Felhasználási területvasútállomás
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatokszemélyvonat
Elhelyezkedése
Szentes vasútállomás (Csongrád-Csanád vármegye)
Szentes vasútállomás
Szentes vasútállomás
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
é. sz. 46° 39′ 27″, k. h. 20° 16′ 21″46.6576, 20.272446.657600°N 20.272400°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 27″, k. h. 20° 16′ 21″46.6576, 20.272446.657600°N 20.272400°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentes vasútállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentes vasútállomás egy Csongrád-Csanád megyei vasútállomás Szentes településen, amit a MÁV üzemeltet.

Szentes első vasútvonalát 1887-ben nyitották meg a város és Kunszentmárton közt, a következő vonal a Szentes–Hódmezővásárhely közti vonal volt 1893-ban, majd 1906-ban megnyílt a Csongrád–Szentes–Orosháza vasútvonal (Fábiánsebestyénnél leágazással Árpádhalom felé). Egyre több település került be a vasúti forgalom vérkeringésébe, mely által bővült a teher- és személyforgalom, fejlődött az ipar és a kereskedelem. Azonban az utóbbi két–három évtizedben az úthálózatok fejlődésével, a teherszállító- és személygépkocsik jelentékeny gyarapodásával, a távolsági és helyközi autóbuszjáratok elterjedésével jelentősége csökkent. Mindazonáltal a szentesi állomás folyamatosan működik, vasúton is könnyen megközelíthető a település. Fontos regionális elágazó állomás.

Az állomáson kívül a város északi részén található Hékéd megállóhelyen állnak meg a Kiskunfélegyháza, KunszentmártonLakitelek és Kunszentmárton–Szolnok felé tartó vonatok. A város másik megállóhelye volt Berekhát megállóhely, ahonnan Hódmezővásárhely felé lehetett utazni. 1911. február 5-én adták át feltételes megállóhelyként. 1996 végéig volt szolgálat. Kis forgalma miatt megszűnt a 2007. december 9-ei menetrendváltással.

Az állomás története

Amikor 1887-ben megindult a vasúti forgalom Szentes és Kunszentmárton közt, felépítettek egy kétszintes indóházat; de az újabb vonalak megnyitásával az indóház szűknek bizonyult. Már 1906-tól tervezték a bővítését, 1913-ban elkészültek a tervek, de az első világháború és azt követő forradalom, a gazdasági nehézségek hátráltatták a tervek megvalósítását. 1927-ben változott meg a helyzet, amikor a MÁV Rt. ajánlatot tett a szentesi állomás motoros központtá fejlesztésére, e terv tartalmazta az eddigi kétszintes indóház pályaudvarrá bővítését is. Szentes város vasútügyi bizottsága 1927. február 18-án fogadta el a MÁV kedvező ajánlatát.
1927 szeptemberében megkezdődött a motorgarázs építése, amelyhez a terveket Jemnitz E. Zsigmond budapesti tervező irodája készítette. Jemnitz E. Zsigmond apja Jemnitz Zsigmond Zielinski Szilárd-nak (a magyarországi vasbetonépítészet meghonosítójának) budapesti irodáját vezette az 1900-as években.

A szentesi állomás garázsa mintegy 50×40 méter, alapterülete 2000 négyzetméter, monolit vasbeton szerkezetű, a hozzátartozó iroda- és műhelyrészek egybe vannak vele építve. A főépületet 42 pilléralapra építették, egy pilléralap mérete 1,6×1,6 m. Az építkezés vezetője Vass Jenő budapesti főmérnök volt, aki 170–180 ember munkáját hangolta össze. Fél év alatt megépítették a motorgarázst, műszaki átadására 1928. március 18-án került sor.

A motorgarázs átadását követően láttak hozzá az állomás felvételi épületének munkálataihoz. A MÁV szegedi osztálymérnökségétől 1927. május elején megkapták a szentesiek az állomás bővítésének Magyary Zoltánépítész által készített tervét, de az építkezés majd csak 1928 júniusában kezdődött. Először megépítették az új bővítményt, hogy a hivatalok a régi indóházból át tudjanak költözködni. Az öreg épület átalakítása 1929 tavaszára tolódott. Az új pályaudvart és a közelében épült 27 m magas vasbeton víztornyot 1929. június 27-én adták át.

Az állomás épülete szecessziós stílusban lett felújítva és bővítve. A város felőli oldal harmonikus megjelenésű, az állomás peronjával szemben állva az épület három traktusán jól elkülönülnek még a festésben is a bővítmények és a régi felújított traktusok. Valószínű, hogy az utóbbi évtizedekben a nyílászárók cseréjénél nem törődtek az eredeti stílus követelményeivel, így különböző, stílusban nem egyező nyílászárok kerültek az épületre, az egyik nyílászáróval még egy pilasztert is jócskán megrövidítettek.

A szecessziós épületek hátránya, hogy a sok pilaszter, lizénia, növényi ornamentika, s a színes felületek elszürkülése miatt nagyon gyakran kell felújítani. Bizony a vasúti forgalom hőskorának nyomai a szentesi állomás épületén is igen megmutatkoztak. Az 1980-as évekre szinte romos állapotba került, ekkor felújították az eredeti szecessziós stílusnak megfelelően. Ma már megint ráférne a felújítás.

Folyamatosan jegyzik a szentesi állomás főbb évfordulóit. Az előcsarnokban a régi indóház falán található fából faragott emléktábla az első Szentes–Kunszentmárton vasútvonalnak állít emléket (18871987). Az emléktábla Szabics Ferenc szentesi fafaragó munkája. A Szentes–Hódmezővásárhely vonal centenáriumának (18931993) emlékére domborművet állítottak. A dombormű Vígh László szentesi iparművész[1] alkotása. Legutóbb a Csongrád–Szentes–Orosháza vonal centenáriumának (19062006) tiszteletére avattak márványtáblát. Technikatörténeti emlék az állomás épülete mellett kiállított ABmot motorvonat és a motorgarázs emlékkapuja, mely az 1887-ben épített indóház peronjának díszes öntöttvas oszlopaiból készült. Tervek vannak az eredeti perontető visszaállítására.

A szentesi motorgarázs ma is a dél-alföldi dízelvontatás fő csomópontja. Az állomás meghatározó típusai voltak az Mdmot motorvonatok, amiket az orosz államadósság fejében kapott 6341 sorozatú Bpmot motorvonatok (becenevükön Uzsgyik) váltottak fel. Ezenkívül honállomása még számos Bzmot vonatnak és M41 mozdonynak.

Szentes megközelíthetősége vasúton

Lásd még: Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal és Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal

Budapestről Szentes mind Kiskunfélegyházán, mind Szolnokon keresztül megközelíthető, mert a 147-es Kiskunfélegyháza-Szentes-Orosháza és a 130-as Szolnok-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vonalak csomópontján fekszik. Naponta egy közvetlen gyorsvonatpár közlekedik Szentes és Budapest között.

Forgalom

Járat Útvonal Gyakoriság
személyvonat KiskunfélegyházaPetőfivárosKismindszenti útBorsihalomTiszaalpár alsóTiszaalpárTiszaalpár felsőTőserdőÁrpádszállásLakitelekTiszaug-TiszahídfőTiszaugTiszasasCsépaSzelevényKunszentmártonNagytőkeSzentes Napi 1 pár
személyvonat KiskunfélegyházaVárosi parkCsongrádi úti tanyákGátérKettőshalomKónyaszékCsongrád alsóCsongrádHékéd – Szentes Napi 4 pár
személyvonat KiskunfélegyházaVárosi parkCsongrádi úti tanyákGátérKettőshalomKónyaszékCsongrád alsóCsongrádHékéd – Szentes – SzegvárKórógyszentgyörgyMindszentMártélyHódmezővásárhelyi NépkertHódmezővásárhely Napi 5 pár
személyvonat Szentes – SzegvárKórógyszentgyörgyMindszentMártélyHódmezővásárhelyi NépkertHódmezővásárhely Napi 3 pár
személyvonat Szentes – DonátPusztatemplomFábiánsebestyénÚjvárosGádorosJusthmajorSzentetornyaGyopárosfürdőOrosháza Napi 3 pár
személyvonat SzolnokSzajolTiszatenyőKengyelBagimajorMartfűTiszaföldvárHomokKungyaluKunszentmártonNagytőke – (Kistőke –) Hékéd – Szentes 2 óránként
személyvonat Szentes → HékédNagytőkeKunszentmártonKungyaluHomokTiszaföldvárMartfűBagimajorKengyelTiszatenyőSzajolSzolnokCeglédKőbánya-KispestZuglóBudapest-Nyugati Vasárnap 1 Budapest felé

Megközelítése közúton

Az állomás az áthaladó vasútvonalak és a 4516-os út keresztezésétől északra helyezkedik el, közúti elérését az utóbbiból északkelet felé kiágazó 45 321-es számú mellékút (Baross utca) teszi lehetővé.

Képek

  • Az állomás épületegyüttese a peron felől (2007)
    Az állomás épületegyüttese a peron felől (2007)
  • Szentes vasútállomása a város felől (2007)
    Szentes vasútállomása a város felől (2007)
  • Az állomási biztosítóberendezés
    Az állomási biztosítóberendezés
  • A vágányok ábrája a biztosítóberendezésen
    A vágányok ábrája a biztosítóberendezésen
  • A szentesi állomás előcsarnoka szecessziós díszítéssel
    A szentesi állomás előcsarnoka szecessziós díszítéssel
  • Szentes-Orosháza vonal 100 éves (1906-2006)
    Szentes-Orosháza vonal 100 éves (1906-2006)
  • A Szentes-Hódmezővásárhely HÉV emléktáblája
    A Szentes-Hódmezővásárhely HÉV emléktáblája
  • A Kunszentmárton-Szentes HÉV emléktáblája
    A Kunszentmárton-Szentes HÉV emléktáblája
  • Az állomáson kiállított BCmot motorkocsi
    Az állomáson kiállított BCmot motorkocsi

Irodalom

  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000. ISBN 9637193286 Magyary János cikkét ld. 632-633. o.

Források

  1. Vigh László főrestaurátor és iparművész, Koszta József Múzeum, Szentes.

További információk

  • Szentes vasútállomás [5518184] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
  • www.vasutallomasok.hu
  • Az állomási menetrend
Sablon:147-es vonal (MÁV)
  • m
  • v
  • sz
MÁV 147-es vonal (Kiskunfélegyháza – Orosháza)
Sablon:130-as vonal (MÁV)
  • m
  • v
  • sz
MÁV 130-as vonal (Szolnok – Hódmezővásárhely)
  • vasút Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap