Tengerisünök

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Tengerisünök
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Altörzs: Echinozoa
Osztály: Tengerisünök (Echinoidea)
(Leske, 1778)
Alosztályok, öregrendek és rendek:
  • Euechinoidea
    • Atelostomata
      • Cassiduloida
      • Spatangoida
    • Diadematacea
      • Diadematoida
      • Echinothurioida
      • Pedinoida
    • Echinacea
      • Arbacioida
      • Echinoida
      • Phymosomatoida
      • Salenioida
      • Temnopleuroida
    • Gnathostomata
      • Clypeasteroida
      • Holectypoida
  • Perischoechinoidea
    • Cidaroidea
      • Cidaroida
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát.

A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.

Származásuk, elterjedésük

Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.

Megjelenésük, felépítésük

Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]

A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.

Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.

Életmódjuk, élőhelyük

Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.

Felhasználásuk

A nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.

Rendszertani felosztásuk

Jegyzetek

  1. Bolcsó Dániel: Melyik a világ legkisebb állata?

Források

Kapcsolódó cikkek

Képek

Taxonazonosítók
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85119269
  • GND: 4054135-6
  • NKCS: ph1124519
  • KKT: 00574014