Udva

Udva (Udavské)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1317
Polgármester	Tomáš Pastirák
Irányítószám	067 31
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	1231 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Terület	13,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 58′ 26″, k. h. 21° 57′ 56″48.973888888889, 21.96555555555648.973889°N 21.965556°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 26″, k. h. 21° 57′ 56″48.973888888889, 21.96555555555648.973889°N 21.965556°E
Udva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Udva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Udva (szlovákul Udavské, korábban Udva): falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Homonnai járásban.

Fekvése

Homonnától 6 km-re északkeletre, az Udva-patak és a Laborc összefolyásánál fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „UDVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Körtvélyeshez 3/4, n. ny. Kochanóczhoz 2/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, árpát, búzát meglehetősen, néha pedig tsekélyen terem, határjának kis része lapos, a’ többi hegyes, és agyagos; erdeje, mezeje elég van, réttye kevés; az Uraságnak két vadas kertyei vagynak itten; piatzok Homonnán 1 órányira.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Udva, Zemplén vmegyében, tót falu, Homonnához egy órányira: 724 r. kath., 4 evang., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde elég termékeny, s 780 holdat foglal el. Erdeje, rétje jó. F. u. Szirmay Anna, gr. Haller asszony, kinek itt szép lakháza van.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Udva, tót kisközség. 146 házzal és 799 lakossal; ezeknek nagyobb része róm. kath. vallású. Saját postája és vasúti megállóhelye van, távírója Homonna. Körjegyzőségi székhely. A homonnai uradalomhoz tartozott, melynek egy része később a gróf Csákyak tulajdonába jutott. Azután a gróf Zichyeké, majd a Szirmayaké lett s most Szirmay Pál örököseinek van itt nagyobb birtokuk és csinos kastélyuk, melyet még a gróf Csákyak építtettek, kiknek itt vadaskertjük is volt. A mult század folyamán két ízben dúlt itt a kolerajárvány, ú. m.: 1831-ben és 1873-ban. Róm. kath. templomát 1701-ben gróf Zichy Péter építtette. Az egyház egy 1773-ból való aranyozott ezüst szentségtartót őriz, mely a gróf Csáky István adománya. Ide tartoznak Daskova s Jarcsik-majorok és Külsőkorcsma. Udva tájára helyezik némelyek az elpusztult Kereknye községet, mely a XV. század közepén a Drugethek birtokaként van említve.”^[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 743-an lakták, ebből 695 szlovák, 27 magyar, 7 német és 1 ruszin anyanyelvű; illetve 663 római katolikus, 36 görögkatolikus, 30 zsidó, 11 evangélikus és 3 református vallású.

1910-ben 813-an lakták: 710 szlovák, 66 magyar, 35 német és 2 egyéb anyanyelvű; ebből 646 római katolikus, 98 görögkatolikus, 59 zsidó, 6 református és 4 evangélikus vallású.

2001-ben 1256 lakosából 1188 szlovák volt.

2011-ben 1248 lakosából 1183 szlovák.

Híres személyek

Itt született Jozef Tomko kardinális, egyházi író.
Itt született Anton Špiesz szlovák történész.

Külső hivatkozások

Községinfo
Udva a térképen
E-obce.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Sablon:Homonnai járás m v sz A Homonnai járás települései
Homonna (Humenné)
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné)