Daucus carota subsp. mauritanicus (L.) Quézel & Santa
Daucus mauritanicus L.
Daucus maximus Desf.
a Daucus carota subsp. rupestris szinonimái:
Daucus australis Guss.
Daucus gingidium subsp. rupestris (Guss.) Onno
Daucus rupestris Guss.
a Daucus carota subsp. sativus szinonimái:
Carota sativa (Hoffm.) Rupr.
Daucus carota var. sativus Hoffm.
Daucus sativus (Hoffm.) Röhl. ex Pass.
a Daucus carota var. sativa szinonimája:
Daucus carota subsp. sativa (Hoffm.) Archangeli
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vadmurok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadmurok témájú médiaállományokat és Vadmurok témájú kategóriát.
A vadmurok(Daucus carota) az ernyősvirágzatúak(Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék(Apiaceae) családjába tartozó faj. Nevezik vadrépának, illetve egyszerűen muroknak is.[1]
A vadmurok 50-100 centiméter magas, kétéves növény, borzasan szőrös, barázdás szárakkal és vastag, fehérgyökerekkel. Levelei kétszer-háromszor, ritkábban négyszer szárnyaltak, finom szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az ernyővirágzat virágzás előtt és után gömbösen összehajlik. Gallérlevelei jól fejlettek, szárnyasan szeldeltek vagy 3 hasábúak, a hasábok szálasak. A virításkor kiterülő ernyő virágai fehérek, a középsők olykor bíborvörös színűek. Terméséréskor az összehajló ernyő közepén fészek alakú mélyedés keletkezik. A vadmurok a termesztett sárgarépa(Daucus carota subsp. sativus) rokona.
Életmódja
A vadmurok réteken, legelőkön, pusztafüves lejtőkön, szántókon, gyomtársulásokban, utak szélén igen gyakori. Üde vagy közepesen száraz, tápanyagban és bázisokban gazdag törmelék, agyag-, vályog-, kavics-, ritkán homoktalajokon nő.
A levelekkel és gyökerekkel leveseket, zöld magjaival desszerteket, körtebefőttet ízesítenek, friss virágaiból süteményt készítenek.[2]
Figyelmeztetés
Gyűjtésüknél vigyázni kell, mert összetéveszthető az erősen mérgező bürökkel, a gyilkos csomorikával és egyes borgyökérfajtákkal.[2]
Képek
Természetes környezetben
Ernyős virágai
oldalról
és felülről
Termései
Magjai
Rajzon
Jegyzetek
↑T. Károlyi Margit; P. Lakatos Ilona, Iglai Edit: Kulturális és nyelvi változás a változó régióban a hármas határ mentén: Néhány lexéma társadalmi, területi megoszlásának bemutatása (pdf). szocdial.nyf.hu (A Nyíregyházi Főiskola Szociodialektológiai Műhelyének honlapja). [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
↑ abcMarie-Claude Paume: Ehető vadnövények.Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 256. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
Források
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Daucus carota L. The Plant List
USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Daucus carota in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.