Vincze Sándor

Vincze Sándor (eredetileg Weinberger) (Sátoraljaújhely, 1886. július 3. – USA, 1946.) hírlapíró, magánzó.

Élete

Apja Weinberger József, anyja Bischbaum Gabriella volt. Kolozsvárott a helyi szociáldemokraták egyik vezetője volt, 1918-ban erdélyi helyettes kormánybiztossá nevezték ki. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt Preusz Mór és Dienes László mellett fővárosi népbiztos volt (a Fővárosi Népbiztosság vezetője), s ő felügyelte a közlekedési, közegészségügyi, építési, elnöki osztályokat. A kommün alatti szerepe miatt 1919. augusztus 13-án letartóztatták, ám augusztus 25-én már szabadlábra helyezték. Bécsbe emigrált, ahonnan Kondor Bernáttal szitkozódó levelet írt Lukács György ellen.^[1] Még ugyanebben az évben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s itt is halt meg 1946-ban.

Jegyzetek

Források

• Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon, HOGYF EDITIO, Budapest ISBN 978 963 848 400 0
• Vincze Sándor. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
• Vincze Sándor fogolytörzskönyve (Hozzáférés: 2014. július 26.)
• Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. pp. 120. Arcanum, 1986. (Hozzáférés: 2015. június 30.)

További információk

• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.