Zagyvaszántó

Zagyvaszántó
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Zagyvaszántó címere
Zagyvaszántó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHatvani
Jogállásközség
PolgármesterFekete László (független)[1]
JegyzőPethőné Nagy Ilona
Irányítószám3031
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1828 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség206,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″47.773, 19.66847.773000°N 19.668000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 19° 40′ 05″47.773, 19.66847.773000°N 19.668000°E
Zagyvaszántó (Heves vármegye)
Zagyvaszántó
Zagyvaszántó
Pozíció Heves vármegye térképén
Zagyvaszántó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvaszántó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zagyvaszántó község Heves vármegye Hatvani járásában.

Fekvése

Hatvantól északra fekszik, a Mátra délnyugati lábánál. Közigazgatási területe két különálló részből tevődik össze, az északabbra eső területrész jóval kisebb a másiknál és csak lakatlan külterületek alkotják.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Apc, délkelet felől Petőfibánya, dél felől Lőrinci (Selyp), nyugat felől Héhalom, északnyugat felől pedig Palotás. Különálló területrésze révén határos még észak felől Jobbágyival, északnyugat felől pedig Szarvasgedével is.

Legfontosabb folyóvize a Zagyva, amely a lakott területeitől nem messze keletre folyik, észak-déli irányban. Északi határszélén torkollik a folyóba a Cserhát keleti részén eredő Szuha-patak.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 21-es főút, amely a lakott területének nyugati peremén húzódik. Központja a 2132-es és a 2403-as utak találkozásánál fekszik; külterületeit érinti még a 2131-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal érinti, melynek egy, Apccal közös állomása van itt. Apc-Zagyvaszántó vasútállomás a két település határvonalán létesült, Zagyvaszántó legészakibb házaitól alig pár száz méterre, Apctól lényegesen távolabb.

Története

Már a bronzkorban lakott település. Az 1970-es években történt az ún. Sósdomb feltárása, amely a mai falu szélétől 200 méterre helyezkedett el, a Kossuth utca folytatásában.

A község neve először egy 1299-es oklevélben szerepel „Zantho” alakban, mint a Váci egyházmegye birtoka. A 19. század első felében a herceg Grassalkovich és gróf családok birtokolták. Később báró Schossberger Rezső szerezte meg. Nevéhez fűződik a Selypi medence iparának fejlesztése. Ő alapította a selypi cukorgyárat. Temploma római katolikus, amelyet 1723-ban építtetett Koháry István, és Szent András apostolról nevezték el. Zagyvaszántó az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott, ezt követően került át Heves megyéhez.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Oldal Alfréd (független)[3]
  • 1994–1998: Oldal Alfréd (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Oldal Alfréd (független)[5]
  • 2002–2006: Oldal Alfréd (független)[6]
  • 2006–2010: Oldal Alfréd (független)[7]
  • 2010–2014: Fekete László (MSZP)[8]
  • 2014–2019: Fekete László (MSZP)[9]
  • 2019-től: Fekete László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1979
1974
1985
1894
1824
1828
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott, valamit 2% egyébbel válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 3,2%, egyéb keresztény felekezhethez tartozó 1,3%, egyéb katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,9% (34,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, németnek, szerbnek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[12]

Jegyzetek

  1. a b Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Zagyvaszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Zagyvaszántó Helységnévtár
  12. Zagyvaszántó Helységnévtár

Külső hivatkozások

  • Vasútállomás
Szarvasgede Jobbágyi Apc
Héhalom

Észak
Nyugat  Zagyvaszántó  Kelet
Dél

Apc
Nagykökényes, Heréd Lőrinci Petőfibánya
Sablon:Heves megye települései
  • m
  • v
  • sz
Heves vármegye települései
Megyei jogú város

Heves megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
Sablon:Hatvani járás
  • m
  • v
  • sz
A Hatvani járás települései
Apc · Boldog · Csány · Ecséd · Hatvan · Heréd · Hort · Kerekharaszt · Lőrinci · Nagykökényes · Petőfibánya · Rózsaszentmárton · Szűcsi · Zagyvaszántó
Sablon:Nógrád
  • m
  • v
  • sz
Nógrád vármegye települései
Losonc ·
Nógrádi járás: Alsópetény · Alsósáp · Bánk · Berkenye| · Borsosberény · Diósjenő · Felsőpetény · Felsősáp · Horpács · Keszeg · Kétbodony · Kisecset · Kismaros · Kosd · Legénd · Nagyoroszi · Nézsa · Nógrád · Nógrádverőce · Nőtincs · Ősagárd · Penc · Pusztaberki · Rád · Rétság · Romhány · Szátok · Szécsénke · Szendehely · Szente · Tereske · Tolmács
Sziráki járás: Alsótold · Becske · Bér · Bercel · Bokor · Buják · Csécse · Cserhátszentiván · Ecseg · Egyházasdengeleg · Erdőkürt · Erdőtarcsa · Felsőtold · Galgaguta · Garáb · Héhalom · Heréd · Jobbágyi · Kálló · Kisbágyon · Kozárd · Kutasó · Lőrinci · Nagykökényes · Nógrádkövesd · Palotás · Szanda · Szarvasgede · Szirák · Terény · Vanyarc · Zagyvaszántó
  • Földrajz Földrajzportál
  • Magyarország Magyarország-portál