Babenbergi Ágnes magyar királyné

Ez a szócikk III. István magyar király feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Ágnes magyar királyné (egyértelműsítő lap).
Babenbergi Ágnes
Hans Part festménye, 1490 körül
Hans Part festménye, 1490 körül

Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1168 1172. március 4.
KoronázásaSzékesfehérvár
1168
ElődjeRurik Eufrozina
UtódjaChâtillon Anna
Karintia hercegnéje
Uralkodási ideje
1173 1181. október 4.
ElődjeBadeni Judit
UtódjaPřemysl Judit
Életrajzi adatok
UralkodóházBabenberg-ház
Született1151 vagy 1154
Ausztria
Elhunyt1182. január 13. (28 évesen)
Ausztria
NyughelyeSchottenkloster, Bécs
ÉdesapjaII. Henrik osztrák herceg
ÉdesanyjaKomnénosz Teodóra
Testvére(i)
Házastársa1. III. István magyar király
2. II. Hermann karintiai herceg
Gyermekei1. férjétől:
1. Béla (1167–1172 előtt)
2. N. (1172–?)
2. férjétól:
3. Ulrik (1176 körül–1202)
4. Bernát (1176/1181–1256)
Sablon • Wikidata • Segítség

Babenbergi Ágnes, németül: Agnes von Babenberg vagy Agnes von Österreich (1151 körül – 1182. január 13.) osztrák hercegnő. III. István magyar király feleségeként magyar királyné 1168 és 1172 között, II. Hermann karintiai herceg feleségeként karintiai hercegné 1173-tól 1181-ig. Apja II. Henrik osztrák herceg, anyja Komnéna Teodóra bizánci hercegnő volt.

Élete

Apja II. Henrik osztrák herceg, anyja Komnéna Teodóra (Gertrúd), II. (Szép) János bizánci császár unokája. 1166 őszén Bécsben kötött házasságot III. István magyar királlyal, melynek létrehozásában különösen István anyjának, Eufrozina orosz hercegnőnek volt nagy szerepe, aki jó kapcsolatot tartott fenn a német területekkel, így az Osztrák Hercegséggel is. Házasságukból férje életében egy Béla nevű fiú született, de a kis herceg nem érte meg a felnőttkort.

Wertner Mór a korabeli források alapján így összegzi a herceg létezésének körülményeit. (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):István […] 1167-ben, tehát Ágnessel kötött házassága után egy teljes évvel […] Sebenico polgárainak irja: »Mihi et filio meo … tributarii ne sitis«. Ebből az okiratból következtetem, hogy Istvánnak 1167-ben – az okirat szerkesztése idejében – csakugyan volt egy életben levő fia. Mert, ha gyermektelen volt volna, igy irt volna: »netalán (várandó) fiamnak«. – Gyermektelen király trónutódjáról bizonyosan szólhat, mert minden körülmény közt biztos; a fiú azonban nem oly biztos, hogy határozottan – mint István, fentebbi okiratában – präcizirozható. Világos tehát, hogy István halála után miért gondolt egy párt arra, hogy özvegye Ágnes áldott állapotban van; mert ha addig nem szült volna, a terhességet még a Géza herczeggel elégedetlen párt is azonnal kétségbe vonta volna.”[1]

A fia, Béla magyar trónörökös haláláról nincs adat, de mindenképpen apja életében be kellett következnie, különben neki kellett volna követnie apját, ugyanakkor egy kistestvére született még.

(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ágnes férjének (1173. május 3 – más adatok szerint a király 1172. március 4-én halt meg. A szerk – bekövetkezett) halálakor áldott állapotban volt, s atyjához Osztrákországba tért vissza.”[2]

Eufrozina és Géza herczeg párthivei áldott állapotát tetettnek nyilvánitották, s hogy a Bécsben született gyermek[3] 1174-ben – de még inkább 1172-ben, ha az apa 1172. március 4-én hunyt el. A szerk. – mindjárt születése után meghalt.”[1]

III. István halálát követően a királyné terhessége ellenére, valamint az elhunyt uralkodó ifjabb öccsének, a Magyarországon élő Géza hercegnek a mellőzésével III. István idősebb öccsét, a még Bizáncban tartózkodó Bélát kiáltották ki királlyá.

Miután Ágnes reményei szertefoszlottak, hogy visszatérhessen Magyarországra, II. Henrik karintiai herceg felesége lett. Második házasságából két fia született.

Második férje 1181. október 4-én hunyt el. Ágnes királyné három hónappal később, 1182. január 13-án halt meg 28 éves korában. Ágnes királynét az apja mellett temették el a bécsi Schottenlklosterban.

Gyermekei

Jegyzetek

  1. a b Lásd Wertner (1892: 320).
  2. Lásd Wertner (1892: 322).
  3. Ágnes és III. István második gyermekének a neme nem ismert.

Irodalom

  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Markgrafen der Ostmark und Herzoge von Oesterreich aus luitpoldingischem Geschlecht., Tafel 15., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge von Kärnten 1122–1335., Tafel 182., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskerek, 1892.

További információk

  • Miroslav Marek: Euweb/Arpad family (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  • Miroslav Marek: Euweb/The Babenbergs (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  • Charles Cawley: Foundation for Medieval Genealogy/Austria (Hozzáférés: 2015. február 7.)
Előző
Rurik Eufrozina
Magyar királyné
1168 – 1172
Következő
Châtillon Anna
Előző
Badeni Judit
Karintiai hercegné
1173 – 1181
Következő
Přemysl Judit
Babenbergi Ágnes magyar királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Bátor Ernő
 
 
 
 
 
 
 
8. Becsületes Lipót
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Eilenburgi Adelheid
 
 
 
 
 
 
 
4. Szent Lipót
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. IV. Rapoto, Cham ura
 
 
 
 
 
 
 
9. Formbach-Ratelnberg Ida
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Jasomirgott Henrik
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. III. Henrik császár
 
 
 
 
 
 
 
10. IV. Henrik császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Agnès de Poitiers
 
 
 
 
 
 
 
5. Waiblingeni Ágnes
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Oddone di Savoia
 
 
 
 
 
 
 
11. Berta di Savoia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Adelaide di Susa
 
 
 
 
 
 
 
1. Ausztriai Ágnes
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Alexiosz Komnénosz
 
 
 
 
 
 
 
12. II. Ióannész Komnénosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Eiréné Dukaina
 
 
 
 
 
 
 
6. Andronikosz Komnénosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Szent László
 
 
 
 
 
 
 
13. Magyarországi Piroska
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Sváb Adelhaid
 
 
 
 
 
 
 
3. Theodora Komnēnē
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. Eiréné Aineiadissza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sablon:Magyar királynék
  • m
  • v
  • sz
Bajor Gizella (1000–1038)  · Kijevi Anasztázia (1046–1060)  · Lengyelországi Richeza (1060–1063)  · Sváb Judit (1063–1074)  · Loozi Zsófia (1065?–1070?)  · Szünadéné (1074–1077)  · Rajnai Adelhaid (1077–1090)  · Szicíliai Felícia (1097–1102)  · Kijevi Eufémia (1112–1113)  · Vukanović Ilona (1131–1141)  · Kijevi Eufrozina (1146–1162)  · Babenbergi Ágnes (1168–1172)  · Komnénosz Mária (1163–1165)  · Châtillon Anna (1172–1184)  · Franciaországi Margit (1186–1196)  · Aragóniai Konstancia (1198–1204)  · Merániai Gertrudis (1205–1213)  · Courtenay Jolán (1215–1233)  · Estei Beatrix (1234–1235)  · Laszkarisz Mária (1235–1270)  · Kun Erzsébet (1270–1272)  · Anjou Izabella (1272–1290)  · Kujáviai Fennena (1290–1295)  · Habsburg Ágnes (1296–1301)  · Tescheni Viola (1305)  · Halicsi Mária (1306–1309)  · Beuteni Mária (1309–1317)  · Luxemburgi Beatrix (1318–1319)  · Łokietek Erzsébet (1320–1342)  · Luxemburgi Margit (1347–1349)  · Kotromanić Erzsébet (1353–1382)  · Durazzói Margit (1385–1386)  · Cillei Borbála (1405–1437)  · Luxemburgi Erzsébet (1437–1439)  · Podjebrád Katalin (1463–1464)  · Aragóniai Beatrix (1476–1490, 1490–1500)  · Brandenburgi Borbála (1490–1500)  · Candale-i Anna (1502–1506)  · Ausztriai Mária (1521–1526)  · Jagelló Izabella (1539–1540)  · Jagelló Anna (1526–1547)  · Ausztriai Mária (1563–1576)  · Ausztriai Anna (1608–1618)  · Károlyi Zsuzsanna (1620–1621)  · Gonzaga Eleonóra (1622–1625)  · Ausztriai Mária Anna (1631–1646)  · Ausztriai Mária Leopoldina (1648–1649)  · Gonzaga Eleonóra Magdolna (1651–1657)  · Ausztriai Margit Terézia (1666–1673)  · Ausztriai Klaudia Felicitász (1673–1676)  · Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna (1676–1705)  · Braunschweig–Lüneburgi Vilma Amália (1699–1711)  · Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina (1711–1740)  · Spanyolországi Mária Ludovika (1790–1792)  · Szicíliai Mária Terézia (1792–1807)  · Ausztriai Mária Ludovika (1808–1816)  · Bajorországi Karolina Auguszta (1816–1830)  · Savoyai Mária Anna (1835–1848)  · Bajorországi Erzsébet (1854–1898)  · Parmai Zita (1916–1918)