Margit Terézia magyar királyné
| Ausztriai Margit Terézia | |
 | |
| A fiatal Margit Terézia infánsnő Diego Velázquez 1665 körüli portréján (Prado) | |
| Uralkodóház | Habsburg |
| Született | 1651. augusztus 12. Madrid, Spanyolország |
| Elhunyt | 1673. március 12. (21 évesen) Bécs, Ausztria |
| Nyughelye | Császári kripta |
| Édesapja | IV. Fülöp spanyol király |
| Édesanyja | Ausztriai Mária Anna |
| Házastársa | I. Lipót német-római császár és magyar király |
| Gyermekei | Mária Antónia bajor választófejedelemné |
| Rang | infánsnő, főhercegnő |
| Tisztség | német-római császárné, német királyné, cseh királyné, magyar királyné |
| Vallása | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Margit Terézia témájú médiaállományokat. | |
Ausztriai Margit Terézia (spanyolul: Margarita Teresa de Austria, németül: Margarita Theresa von Österreich; Madrid, Spanyolország, 1651. augusztus 12. – Bécs, Ausztria, 1673. március 12.), Habsburg-házi spanyol infánsnő, aki rokonával, I. Lipót császárral kötött 1666-os házasságát követően német-római császárné, valamint német, magyar és cseh királyné 1673-ban bekövetkezett korai haláláig. Ő a központi alakja Diego Velázquez ismert Las Meninas (magyarul: Az udvarhölgyek) című festményének és számos későbbi művének is.
Margit Terézia volt IV. Fülöp spanyol király és Ausztriai Mária Anna királyné legidősebb leánya, az utolsó Habsburg-házi spanyol király, II. Károly testvére. 1666-ban ment hozzá anyai nagybátyához, a német-római császárhoz. Házasságukból összesen négy gyermek született, amelyek közül csak egy leány, Mária Antónia főhercegnő érte meg a felnőttkort. 1673-ban, huszonegy éves korában hunyt el golyva következtében. A császár másodjára is megnősült, Ausztriai Klaudia Felicitászt vette feleségül, ám fiú örököse csak harmadik hitvesétől, Neuburgi Eleonóra Magdolnától született.
Élete
Ifjúkora
Margit Terézia 1651. augusztus 12-én született Madridban. Ő volt IV. Fülöp spanyol király első gyermeke, aki Ausztriai Mária Anna királynéval, egyben unokahúgával kötött második házasságából származott. Szülei nem csak közeli rokoni kapcsolatban álltak, de nagy korkülönbség is volt köztük: Mária Anna csaknem harminc évvel volt fiatalabb férjénél.[1]
Az infánsnő apai nagyszülei III. Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné voltak, míg anyai nagyszülei III. Ferdinánd német-római császár és felesége, Ausztriai Mária Anna császárné, aki egyben apai nagyapja, III. Fülöp király leánya is volt.[1][2]
Szülei házassága politikai okokból jött létre, elsősorban azért, hogy férfi trónörökös szülessen Baltazár Károly asztúriai herceg 1646-ban bekövetkezett halála után, aki még Fülöp király Franciaországi Erzsébettel való első házasságából származott. Ebből a kapcsolatból az infánsnőnek egy további féltestvére származott: Mária Terézia, aki később XIV. Lajos francia király felesége lett. Margit Terézia után szüleinek további négy gyermeke (egy leány és három fiú) jött világra, akik közül csak egy, a későbbi II. Károly spanyol király érte meg a felnőttkort.[1][3]
Az infánsnőben nem alakultak ki azok a súlyos egészségügyi problémák és testi és szellemi fogyatékosságok, amelyek felmenői közeli rokoni kapcsolata miatt öccsét jellemezték. A kortárs leírások szerint Margit Terézia kifejezetten vonzó megjelenésű, élénk természetű leány volt. Gyermekkorát a madridi királyi udvarban töltötte, ahol szigorú római katolikus etikett szerint, széleskörű oktatásban részesült.[4][5]
Eljegyzése körülményei
Az 1650-es évek második felére a bécsi császári udvarban újból felmerült, hogy dinasztikus házasságra volna szükség a Habsburg-ház osztrák és spanyol ágának erősítése érdekében. Az első tervek szerint IV. Fülöp király legidősebb leánya, Mária Terézia infánsnő hozzáment volna a Szent Római Birodalom örököséhez, Lipót Ignác főherceghez, ám a terveket felülírta, hogy az 1659-ben megkötött pireneusi békeszerződés értelmében az infánsnőt hozzáadták a francia királyhoz.[6]
Ezt követően Bécsben megindultak a tervek Margit Terézia és az akkor már német-római császár, I. Lipót (aki egyben anyai nagybátyja és apai unokatestvére is volt) házasságáról. A madridi kormányzat azonban hátráltatta a terveket, révén, hogy az infánsnő öccse fiúörökös nélküli halála esetén örökölhetné a Spanyol Birodalom trónját.[7] Fuensaldaña grófja, a spanyol francia nagykövet azt szorgalmazta, hogy az infánsnő II. Károly angol király felesége legyen, ám IV. Fülöp király elutasította az ötletet.[8] Végül 1663. április 6-án bejelentették az infánsnő és a császár eljegyzésének terveit. A házassági szerződést december 18-án írták alá.[2]
IV. Fülöp király 1665. szeptember 17-én, hatvanéves korában elhunyt. Végrendeletében nem említette leánya eljegyzését, amely arra enged következtetni, hogy még halálkor is habozott hozzáadni Margit Terézia kezét osztrák rokonához, mivel fia esetleges fiúutód nélküli halála esetén a spanyol korona leánya férjére szállt volna, ám ő a spanyol korona egyedüli uralkodójaként kívánta biztosítani a leány jogait.[9] Ausztriai Mária Anna özvegy királyné, aki kiskorú fia mellett az ország régense lett, első intézkedései egyikeként elhalasztotta leánya esküvőjét. A házasságot végül csak intenzív birodalmi diplomáciai erőfeszítések után tudták megkötni. A szertartásra meghatalmazottak útján Madridban, 1666. április 25-én került sor, nagy ünnepség keretén belül. Az eseményen II. Károlyon és a régens királynén túl részt vett a spanyol nemesség is, a császárt magát Antonio de la Cerda, Medinaceli hercege képviselte.[10]
Margit Terézia 1666. április 28-án személyes kíséretével indult meg Bécsbe. Hajója, amelyet a spanyol királyi flotta mellett a Toszkánai Nagyhercegség és a Máltai lovagrend hajói kísértek, július 16-án indult Déniából. Ezt követően (rövid ideig Barcelonában tartózkodtak, mert az infánsnőnek egészségügyi problémái adódtak[11]), a hajók augusztus 20-án érkeztek meg Finale Ligure kikötőjébe. Ott Margit Teréziát Luis Guzman Ponce de Leon, Milánó kormányzója fogadta. A kíséret szeptember 1-én hagyta el Finalét, és tíz nappal később érkezett meg Milánóba. Miután szinte az egész szeptembert a Hercegségben töltötte, az infánsnő folytatta útját Velencén keresztül Trentóba, ahová október elején érkezett meg. Margitot minden megállóján nagy ünnepség fogadta. Október 8-án a kíséret megérkezett Roveredóba, ahol megtörtént az infánsnő hivatalos átadása az osztrák kíséretnek. Innen indultak tovább Karintán és Stájerországon keresztül a Bécstől tizenkét kilométerre fekvő Schottwienbe, ahová november 25-én érkeztek meg, és ahová már a császár személyesen ment el, hogy fogadja menyasszonyát.[10]
Házassága
Az infánsnő hivatalosan 1666. december 5-én érkezett meg Bécsbe. A házassági szertartásra hét nappal később, december 12-én került sor és hatalmas barokkos ünnepségsorozat követte.[12] Margit Terézia a friggyel elnyerte a német-római császárnéi, valamint a magyar és a cseh királynéi rangot is.
A tíz évnyi korkülönbség, valamint Lipót császár előnytelen külseje és Margit Terézia gyenge egészségügyi állapota ellenére házasságukat boldognak írják le a kortársak. A császárné férjét „bácsinak” (németül: Onkel) hívta, míg Lipót feleségét „Greti” néven becézte.[13] A házaspárnak számos közös érdeklődési köre volt, különösen a művészetek és a zene terén.[14] Hét éves házasságuk alatt Margit négy gyermeket szült, akik közül csak egy leánya érte meg a felnőttkort:[1]
- Ferdinánd Vencel József Mihály Eleazar főherceg (1667. szeptember 28. – 1668. január 13.), csecsemőként meghalt.
- Mária Antónia Jozefa Benedikta Rozália Petronella főhercegnő (1669. január 18. – 1692. december 24.), anyja jogát örökölte a spanyol trónra. 1685-ben házasodott össze II. Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel, akitől egy fia, a hat éves korában elhunyt József Ferdinánd herceg született. A főhercegnő maga huszonhárom éves korában hunyt el.
- János Lipót főherceg (1670. február 20.), születése napján elhunyt.
- Mária Anna Jozefa Antónia Apollónia főhercegnő (1672. február 9. – 1672. február 23.), pár napos korában meghalt.
Margit Terézia házasságát követően megtartotta szülőföldje szokásait: továbbra is a spanyol zene és balett maradt a kedvence, és szinte kizárólag a hazájából vele érkezett spanyol kíséret tagjaiból rendezte be udvartartását, ami miatt sosem tanult meg rendesen németül.[14] Az ifjú császárnét kíséretének zárkózottsága és arroganciája miatt nem kedvelték meg a bécsi udvarban, sőt, egyfajta spanyolellenes hangulat kezdett terjedni, ami a császárné ellen is irányult.
Halála
A házasságából származó négy gyermeke szülésétől, valamint további két vetélése miatt Margit Terézia császárné szervezete legyengült.[13] Végül 1673. március 12-én, mindössze huszonegy éves korában elhunyt. Bécsett, a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a császári kriptában helyezték el. Férjét, a császárt nagyon mélyen érintette szeretett feleségének halála, ám alig négy hónappal később, politikai okokból újból megházasodott: második felesége szintén rokona, a Habsburg-ház tiroli ágából való Klaudia Felicitász főhercegnő lett.[14]
A császárné halálát követően a spanyol trón iránti jogait (öccsének, II. Károly spanyol királynak nem születtek gyermekei) egyetlen életben maradt leánya, Mária Antónia örökölte. A főhercegnő azonban 1692-ben elhunyt, örökségét átadva gyermekének, József Ferdinánd bajor hercegnek. A herceg ugyanakkor hat éves korában, 1699-ben szintén meghalt. A spanyol trón öröklését Lipót császár harmadik házasságából származó második fiának, Károly Ferenc főhercegnek szánta, ám ezt XIV. Lajos francia király, IV. Fülöp király veje vitatta, ő ugyanis unokáját, Fülöp, Anjou hercegét kívánta a spanyol trónra ültetni. Az ellentétből II. Károly király 1700-ban bekövetkezett halálát követően kirobbant a spanyol örökösödési háború, amely végül francia győzelemmel zárult, 1714-ben.[14]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Lines of Succession: Heraldry of the Royal Families of Europe, 2nd, London: Little, Brown and Company (1999)
- ↑ a b Martin Mutschlechner: Philip IV: marriage and offspring in: habsburger.net [retrieved 27 October 2016].
- ↑ Antonio Álvarez-Ossorio Alvariño: La sacralización de la dinastía en el pulpito de la Capilla Real en tiempos de Carlos II, pp. 315–317 (in Spanish) [retrieved 27 October 2016].
- ↑ Museum of Art History, Moscow: Directmedia 2014, vol. XXVI, pp. 89–95 (The great museums of the world). ISBN 978-5-87-107267-7.
- ↑ Luis Tercero Casado: La última emperatriz española: Margarita Teresa en el Hofburg in: vienadirecto.com (in Spanish) [retrieved 27 October 2016].
- ↑ W. R. de Villa-Urrutia: Relaciones entre España y Austria durante el reinado de la emperatriz Doña Margarita, Infanta de España, Esposa del emperador Leopoldo I, Madrid: Libreria de Fernando Fe 1905, pp. 67–69.
- ↑ Laura Oliván Santaliestra: Mariana de Austria en la encrucijada política del siglo XVII Archiválva 2020. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Madrid: Universidad Complutense de Madrid, 2006. p. 304.
- ↑ Valladares, Rafael: La rebelión de Portugal: guerra, conflicto y poderes en la monarquía hispánica, 1640-1680, Valladolid: Junta de Castilla y León, 1998, p. 176.
- ↑ M. V. López-Cordón, J. M. Nieto Soria: El Testamento de Felipe IV: atencion al problema sucesorio – Gobernar en tiempos de crisis: las quiebras dinásticas en el ámbito hispánico, 1250—1808, Madrid: Silex Ediciones 2008, pp. 48–50 ISBN 978-8-47-737215-8.
- ↑ a b A. Rodríguez Villa: Dos viajes regios (1679 — 1666), Boletín de la Real Academia de la Historia 1903 N° 42, pp. 369–381.
- ↑ Verdadera relación de las fiestas y recibimiento que en Barcelona se hizo á la Majestad Cesárea de la Serma. Sra. D.a Margarita de Austria, emperatriz de Alemania, y juntamente de su embarcaciór, Y acompañamíento, Madrid 1666
- ↑ Friedrich Polleross: Entre "majestas" y "modestas": sobre la representación del emperador Leopoldo I (in Spanish). For more information about the celebrations see: Verdadera relación de la entrada y recibimiento que se hizo á la Sra. Emperatriz de Alemania, D. Margarita de Austria, en la ciudad de Viena, en cinco de Diciembre del año pasado de 1666, Granada, 1666.
- ↑ a b Bernhard Kathan: Frühe Gebärmaschinen in: hiddenmuseum.net [retrieved 28 October 2016].
- ↑ a b c d Alfred A. Strnad: Margarethe (Margarita Maria Teresa), Infantin von Spanien in: deutsche-biographie.de [retrieved 28 October 2016].
Habsburg-ház, spanyol ág Született: 1651. augusztus 12. Elhunyt: 1673. március 12. | ||
| Előző Mantovai Eleonóra Magdolna | Német-római császárné magyar és cseh királyné 1666. december 12. – 1673. március 12. | Következő Ausztriai Klaudia Felicitász |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
