Ernőháza

Ernőháza (Банатски Деспотовац / Banatski Despotovac)
Park a falu központjában. Ezen a helyen állt a katolikus templom az 1940-es évekig
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	falu
Irányítószám	23242
Körzethívószám	+381 23
Rendszám	ZR
Népesség
Teljes népesség	1620 fő (2002)
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	53 m
Terület	50,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 33″, k. h. 20° 39′ 31″45.359166666667, 20.65861111111145.359167°N 20.658611°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 33″, k. h. 20° 39′ 31″45.359166666667, 20.65861111111145.359167°N 20.658611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernőháza témájú médiaállományokat.

Ernőháza (1899-ig Ernesztháza, szerbül Банатски Деспотовац / Banatski Despotovac, németül Ernsthausen) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.

Fekvése

Nagybecskerektől 22 km-re keletre, a Temes közelében, Lázárföld, Szárcsa, Nezsény és Bótos közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.

Nevének eredete

Magyar és német neve Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú nevét viseli.

Története

1828-ban ittebei Kiss Izsák telepítette a Kenderes nevű puszta helyén. 1910-ben 2206, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Temploma 1884-ben épült. 1945-ben a templomot földig rombolták. A németek helyére Észak-Boszniából és Montenegróból érkeztek új szerb telepesek. 1983-ban a faluban 3 magyar és 2 horvát katolikus élt. 2002-ben 1620 lakosából 1591 szerb volt, a magyarok száma: 2.

Első birtokosa 1848-ig Kiss Ernő, az Aradon kivégzett vértanú tábornok volt, akinek itteni birtokait a kincstár foglalta le és az ittebei kincstári tiszttartóság vette kezelésbe.

1860-ban a község lakosai vásároltak meg itt 80 telket, az összes ú. n. királyi kisebb haszonvételekkel (regale) és a plébánia kegyúri jogával együtt, a többi birtok pedig 1867-ben részben Kiss Miklós begaszentgyörgyi földesúr és báró Duka Emilné, Beodrai Karátsonyi Katalin birtoka lett.

Kiss Miklós itteni birtokait a Haas és Deutsch cég, ettől pedig Duschnitz Miksa vásárolta meg, és kisebb részletekben eladta a helybeli közbirtokosságnak. Báró Duka Emilné itteni birtokait pedig fia, báró Duka Géza örökölte.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

" Ernőháza, Ernesztháza/Банатски Деспотовац, Banatski Despotovac/Ernsthausen, Torontál vármegyében igen szép német falu, egyenlő körben álló házaival: 1162 katholikus, 32 zsidó lakossal, áldott gazdag határral. Contract. hely. Földesura Kiss Erneszt után a királyi kincstár. Utolsó posta Becskerek."

1910-ben 2206 lakosából 100 magyar, 1981 német, 97 román volt. Ebből 2092 római katolikus, 105 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Vidaegyház

Ernőházához tartozik még Nagyvida-puszta is, melynek helyén a középkorban Vidaegyház nevű falu feküdt. E falu eredetileg a kevevára tartozéka volt, 1319-1455 években Keve vármegyéhez tartozott.

1340. előtt Kartali Etele és István elfoglalták; Ittebői Istvánfia János, a nádor előtt ekkor azt állította, hogy e falu, mint kevei várjobbágyot, őt illeti meg. A nádor 1340-ben mégis Kartali Etelének s örököseinek ítélte oda.

1367-ben a falut Nagy Lajos király Macedóniai Dancs Péter és János mestereknek adományozta; de a 15. században mégis az Ittebői-család birtokába került.

A török időkben elpusztult, és Mercy térképén már ezen a helyen Vide és Kenderes lakatlan helyeket jelölik. Az utóbbit kincstári pusztaként egy ideig a délmagyarországi bérlők társasága bérelte. 1781-ben mindkét pusztát Kiss Izsák vásárolta meg.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

Nevezetességek

• Római katolikus temploma - 1880-1881-ben épült

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Borovszky Samu: Torontál vármegye