Melence
| Melence (Меленци / Melenci) | |||
 | |||
| A görögkeleti templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Nagybecskerek | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 23269 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Rendszám | ZR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6737 fő (2002) | ||
| Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 82 m | ||
| Terület | 162,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333333333, 20.31694444444445.508333°N 20.316944°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333333333, 20.31694444444445.508333°N 20.316944°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melence témájú médiaállományokat. | |||
Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése
Nagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.
Története
Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.
Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi Határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.
1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.
1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.
Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.
A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:
1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.
1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.
1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 8447 | 8363 | 8254 | 8008 | 7685 | 7270 | 6737[1] | 5982[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 6293 | 93,40 |
| Magyarok | 65 | 0,96 |
| Cigányok | 57 | 0,84 |
| Jugoszlávok | 56 | 0,83 |
| Montenegróiak | 20 | 0,29 |
| Horvátok | 20 | 0,29 |
| Macedónok | 17 | 0,25 |
| Szlovákok | 11 | 0,16 |
| Románok | 5 | 0,07 |
| Szlovének | 4 | 0,05 |
| Ukránok | 2 | 0,02 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Németek | 1 | 0,01 |
| Muzulmánok | 1 | 0,01 |
| Bunyevácok | 1 | 0,01 |
| Albánok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1790-ben épült
- Rusanda Gyógyfürdő ma és Ruszanda fürdő régen
Ismert személyiségek
- Itt született tiszteletre méltó Bogner Mária Margit (Melence, 1905. december 15. – Érd, 1933. május 13.), vizitációs nővér, a boldog egyházi méltóság várományosa.
- Itt született tiszteletre méltó Györgypál Albert (Melence, 1914. június 18. – Nagyvárad, 1947. nyara?), hittanár, ugyancsak a boldogi cím várományosa.
- Itt született Hajós József (Joe Hajos) filmzene-szerző (Melence, 1907. október 3. - Eaubonne, 1982. október 26.)[4]
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Comparative overwiew of the number of population in 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002 and 2011. Belgrad, 2014. 42. oldal
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Hajos, Joe. Oesterreiches Misiklexikon online. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
Források
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Hivatkozások
- Melence története Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
