Kislőd

Kislőd
Római katolikus templom
Kislőd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	község
Polgármester	Bódis Zoltán (független)[1]
Irányítószám	8446
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1156 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	30,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″47.145530555556, 17.62238055555647.145531°N 17.622381°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″47.145530555556, 17.62238055555647.145531°N 17.622381°E
Kislőd Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kislőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

A falu a Bakony hegység lábánál, egy háromszög alakú völgyben fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon; állomása Városlőddel közös.

Története

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.^[forrás?]

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér felszíni kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Magvas Antal (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Ifj. Magvas Antal (független)^[4]
• 1998–2002: Somogyi Anna Mária (független)^[5]
• 2002–2006: Somogyi Anna Mária (független)^[6]
• 2006–2010: Somogyi Anna Mária (független)^[7]
• 2010–2014: Somogyi Anna Mária (független)^[8]
• 2014–2019: Somogyi Anna Mária (független)^[9]
• 2019–2024: Bódis Zoltán (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,^[11][12] amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a bányató köré épült fűrdőtelepen működő Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,^[13] amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.

Képgaléria

• 
  Rovásos helynévtábla és a település címere a falu szélén
• 
  Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark légi fotó

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek