Vászoly

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vászoly (keresztnév).

Vászoly
Szent Jakab-kútja
Vászoly címere Vászoly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Rózsahegyi Tibor (független)[1]
Irányítószám	8245
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	283 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 30″, k. h. 17° 45′ 33″46.941719444444, 17.7590546.941719°N 17.759050°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 30″, k. h. 17° 45′ 33″46.941719444444, 17.7590546.941719°N 17.759050°E
Vászoly Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vászoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vászoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei-medencéhez tartozik.^[3]

Távolsága Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10 kilométer; közúton legegyszerűbben a Balatonakali-Dörgicse-Pécsely-Balatonszőlős között húzódó 7338-as úton érhető el, ahol Dörgicse és Pécsely között fekszik, az út mindkét végpontjától majdnem azonos (8-9 kilométernyi) távolságra. Balatonudvarival egy keskeny, de szilárd burkolatú önkormányzati út köti össze.

Ősbükköse különösen értékes, védett. Kül- és belterületein is elsősorban szőlőműveléssel foglalkoznak, borospincéi, présházai és lakóépületei között sok a műemlék.

A település neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.

Története

Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet.

A falu az Árpád-korban is lakott volt, erre utal a faluban található templomrom. Első írásos említése 1082-ből való, ekkor egy oklevél a veszprémi egyház birtokai felsorolásakor említi. 1230-ban említi egy oklevél a falu templomát, mely ma már csak romjaiban látható. Szintén oklevelekből tudhatjuk, hogy az itt élők szőlőműveléssel foglalkoztak. A török időkben, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak.

1711-től volt a falunak helyben lakó tanítója. Az 1800-as évek elejére a falu népessége meghaladta a 700 főt.

A két világháborúban a falubeliek is áldozatokat szenvedtek. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Béresi Zsolt (független)^[4]
• 1994–1998: Béresi Zsolt (független)^[5]
• 1998–2002: Szőnyeg József (független)^[6]
• 2002–2006: Szőnyeg József (független)^[7]
• 2006–2010: Szőnyeg József (független)^[8]
• 2010–2014: Rózsahegyi Tibor László (független)^[9]
• 2014–2019: Rózsahegyi Tibor László (független)^[10]
• 2019-től: Rózsahegyi Tibor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,5%, református 8,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 8,5% (11% nem nyilatkozott).^[11]

Látnivalók

• Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók.
• Római katolikus templom (1803, klasszicista stílusú)
• Vászolyi Galéria: képzőművészeti tárlatok
• Szent Jakab-forrás, tó, vízi színpad
• Vászolyi Nyár rendezvénysorozat

Testvérfalu

• Rieumajou

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Vászoly Önkormányzatának hivatalos honlapja
• Európai borutak portál^{[halott link]}
• Vászoly térképe Archiválva 2006. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vászoly az iranymagyarorszag.hu oldalán