Krasznamihályfalva

Krasznamihályfalva (Mihăieni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Ákos
Rang	falu
Községközpont	Ákos
Irányítószám	447007
SIRUTA-kód	136740
Népesség
Népesség	435 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	362
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	129 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 22° 44′ 12″47.562372, 22.73653747.562372°N 22.736537°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 22° 44′ 12″47.562372, 22.73653747.562372°N 22.736537°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Krasznamihályfalva (románul Mihăieni) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Erdődtől délnyugatra Gyöngy és Ákos között fekvő település.

Népesség

Nevének eredete

Neve a magyar Mihály személynévből ered.Román neve a magyarból való.

Története

Krasznamihályfalva nevét az oklevelek 1380-ban említették először Mihályfalva, Myhalfalwa néven.

1410-ben Középszolnok megyéhez tartozott és a Kusalyi Jakcsok birtoka volt.

1489 előtt Mihályfalvi György birtokának írták, Mátyás király ekkor iktattatta be a kolozsmonostori konvent által Mihályfalvi György Katalin nevű leányát Bőnyei Jánosnét itteni birtokába.

1555-ben Csire (Chyre) Hedvig, Csaholyi Péter özvegyének és leánytestvérének birtoka volt.

1558-ban Somlyai Báthory Zsigmond erdélyi vajda Eörményesi János és Szepedi Kata Anna leányának Köbölkuthi Jánosnénak nemesi kúriűval együtt birtokrészt adományozott.

1676-ban Perecseni Nagy Andrásnak is volt itt birtoka.

1705-ben Pap Zsigmondot és Lászlót írták itt birtokosnak.

1805-ös összeíráskor adómentes nemesek itt Szentkirályi Miklós, Virág János, Farkas Sándor, Balogh Péter, Szebeni Zsigmond, Récsei József, Balogh Pál, Balogh Imre.

1847-ben 1025 lakosából 11 római katolikus, 156 görögkatolikus, 849 református, 9 izraelita.

1890-ben 771 lakosa volt, ebből 667 magyar, 1 tót, 103 oláh, melyből római katolikus 34, görögkatolikus 43, evangélikus 1, református 564, izraelita 9.

1910-ben 757 lakosából magyar 696 (91,94%), oláh 61 (8,06%).

A trianoni békeszerződés előtt Krasznamihályfalva Szilágy vármegye tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek

• A református templom, mely 1862-1869 között épült Pribék Béla tervei alapján, a korai eklektika kitűnő példája. 1870-ben került sor a felszentelésére. A templom egyik termében dr. Mihályfalvy (Róth) Zsigmond orvos, első világháborús hős és felesége hamvai pihennek, a toronyszobában egyházi könyvtár található. 2005-ben avatták fel a - M.A. de Ruyter Ifjúsági Keresztyén Központot -, mely homlokzatán emléktábla és plakett hirdeti a nagy múltú holland tengernagy tetteit. Erdélyben egyedüli emlékhelye a gályarab lelkipásztorokat kiszabadító admirálisnak.
• A régi református temetőben nyugszik torboszlai és szentháromsági Beretzky György (Zilah, 1807- Krasznamihályfalva, 1876), ma is áll faragott emlékoszlopa. Beretzky 1848-ban a Szilágyság védelmének megszervezője, töredékben fennmaradt emlékiratai a szabadságharc kevésbé ismert oldalát festik meg, több figyelmet is érdemelne.
• Görögkatolikus (jelenleg ortodox) temploma 1929-ben épült.
• Termálfürdője az utóbbi évek során épült ki, évről évre bővülő szolgáltatásokkal és nagyobb infrastruktúrával várja az üdülni ill. gyógyulni vágyókat.
• A falu szélén lévő Degenfeld Sándor-kúria

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. Online elérés
• Beretzky György Emlékiratából (közli: Beretzky Endre dr.), Zilah, 1913 (a Szilágyság c. lap különnyomata)
• A krasznamihályfalvi termálfürdő honlapja: http://strandmihaieni.com/index.html Archiválva 2011. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben