Alsóvist

Alsóvist (Viștea de Jos)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Alsóvist
Rang	községközpont
Irányítószám	507254
SIRUTA-kód	42245
Népesség
Népesség	867 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Népsűrűség	10,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	83,89 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 43″, k. h. 24° 43′ 26″45.79529, 24.72377645.795290°N 24.723776°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 43″, k. h. 24° 43′ 26″45.79529, 24.72377645.795290°N 24.723776°E
Alsóvist weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóvist (románul: Viștea de Jos, németül: Unterwischt) falu Romániában, Brassó megyében, Vist község központja.

Fekvése

Fogarastól 21 km-re nyugat–délnyugatra, az Olt bal partján, az E68-as főút mentén fekszik.

Nevének eredete

Valószínűleg szláv eredetű és 'szép hely'-et jelent. Először 1511-ben említették Also Vist, majd 1678-ban Also Vistie alakban. Román nevét 1839-ben (Gyistye-gyin-zsosz), a németet 1854-ben jegyezték fel (Unter-Wischt).

Története

Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben 65 jobbágy (közülük 2 halász), 11 boér (5 malmuk volt) és 4 szabados családfő, 1722-ben 105 boér- és 100 jobbágycsalád lakta. Ortodox kolostorában 1748-ban egy pap és három szerzetes élt, 1761-ben lerombolták.^[2] A falu egy része 1765 és 1851 között az orláti román határőrezredhez tartozott.

Kisvist (Viștioara) a faluhoz tartozó nyári szállásból vált külön településsé, ahol a szénamunkák idején a falusiak az éjszakákat töltötték.

Népessége

1850-ben 1087 lakosából 1040 volt román, 34 cigány és 11 német nemzetiségű; 788 ortodox, 287 görög katolitkus és 7 evangélikus vallású.
1900-ban 1196 lakosából 1128 volt román, 39 magyar és 27 német anyanyelvű; 858 ortodox, 269 görögkatolikus, 41 római katolikus és 11 zsidó vallású. A lakosság 51%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
2002-ben 702 lakosából 612 volt román és 86 cigány nemzetiségű; 695 ortodox vallású. Kisvistnek 24 román lakosa volt.

Látnivalók

• Ortodox (a 18–20. században görögkatolikus) temploma alaprajzából és támpilléreiből ítélve az egyik legrégebbi Fogaras vidéki templom, a szentélyrekesztő két szűk ajtajához pedig 1487-ből való párhuzam.^[3] Tornyát 1819-ben emelték.
• A régi fogadó 1827-ben épült.
• Falumúzeum.

Gazdasága

• Szarvasmarha-tenyésztés, burgonyatermesztés. Mellette az Olton vízerőmű működik.

Híres emberek

• Innen származott Fogarasi János nyelvész családja.

Jegyzetek

További információk

• Az önkormányzat honlapja (románul)
• Képek a templomról és a fogadóról a www.welcometoromania.ro oldalon (magyarul)