Erdély Sándor

Erdély Sándor
A Magyar Királyság igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1895. január 15. – 1899. február 26.
Előd	Szilágyi Dezső
Utód	Plósz Sándor
Született	1839. augusztus 1.[1] Köröskisjenő Nagyvárad
Elhunyt	1922. május 15. (82 évesen)[1] Budapest[1]
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt
Foglalkozás	politikus bíró
Díjak	Gyula város díszpolgára (1899)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdély Sándor témájú médiaállományokat.

Erdély Sándor (Kisjenő^[2]/Nagyvárad,^[3] 1839. augusztus 1. – Budapest, 1922. május 14.) valóságos belső tanácsos,^[4] igazságügy-miniszter; jogász, politikus.

Életpályája

Erdély Endre és Fraitler Magdolna fia. Középiskoláját Nagyváradon végezte el. Pesten jogot tanult, 1863-ban ügyvédi vizsgát tett. Budán volt tisztviselő. 1865–1870 között Pest törvényszékénél tollnok, aljegyző és főjegyző volt. 1871-től bírói pályára lépett; pótbíró lett. 1875-ben a budapesti királyi tábla rendes bírája lett. 1886-tól kúriai bíróként dolgozott. 1888-ban tanácselnökké nevezték ki. 1891-től a győri ítélőtábla elnöke volt. 1892-től Szilágyi Dezső mellett igazságügy-miniszteri államtitkárként dolgozott. 1892–1906 között (Dunaszerdahely) és 1910–1918 között országgyűlési képviselő volt; a Tisza István-féle Nemzeti Munkapárt egyik szervezője. 1895–1899 között Magyarország igazságügy-minisztere volt a Bánffy-kormányban. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapott.

Házassága és leszármazottjai

Győrben az ágostai hitvallású plébánián 1871. december 6-án,^[5] feleségül vette a nemesi származású hegyeshalmi Fischer családból való hegyeshalmi Halászy Jolán (*Győr, 1847. november 9.) kisasszonyt, akinek a szülei hegyeshalmi Fischer József (1820–1867), ügyvéd, táblabíró, kereskedő a városi majorokban, földbirtokos és jószási Purgly Zsuzsanna (1826–1916) voltak.^[6][7] 1868. február 3-án özvegy hegyeshalmi Fischer Józsefné királyi engedélyt szerzett Ferenc József magyar királytól a férje és a gyermekei vezetékváltoztatását; a "Fischer"-t hanyagolva a "Halászy"-t vették fel.^[8] A hegyeshalmi Fischer család őse Fischer Boldizsár, 1680. augusztus 16-án magyar nemességet és családi címert szerzett I. Lipót magyar királytól.^[9] A menyasszonynak az apai nagyszülei hegyeshalmi Fischer József (1792–1865), terménykereskedő, földbirtokos és Hutflesz Judit (1794–1850) voltak. Az anyai nagyszülei jószási Purgly György (1781–1842), kereskedő, földbirtokos, és Skarkay Erzsébet (1794–1847) voltak. Purgly György fivéreivel együtt 1820. október 27-én szerzett magyar nemességet, családi címert, illetve a "jószási" nemesi előnevet adományban I. Ferenc magyar királytól.^[10] A menyasszonynak az egyik fivére hegyeshalmi Halászy Jenő (1856–1918), királyi törvényszéki bíró, Bezin az ágostai egyház felügyelője, koroncói nagybirtokos. Erdély Sándorné Halászy Jolánnak az elsőfokú unokatestvére dr. hegyeshalmi Fischer Sándor (1856–1910), Győr vármegye főjegyzője, a téti kerület országgyűlési képviselője, a győri ágostai evangélikus hitközség felügyelője, a győrvárosi és megyei takarékpénztár elnöke, Győr szabad király város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának a tagja, főszolgabíró, földbirtokos.^[11] Erdély Sándor és Halászy Jolán frigyéből született:

• dr. Erdély Sándor.
• Erdély Magdolna. Férje: gaádi Pálffy Elemér (†Budapest, 1903. február 26.).^[12]
• Erdély Zsuzsanna.
• Erdély Ilona. Férje: Záborszky Nándor.

Politikai pályája

Igazságügy-miniszteri ciklusában léptek életbe a korábban éles politikai harcot eredményező egyházpolitikai törvények. Ekkor alkották meg a büntetőeljárási és esküdtszéki törvényeket, a hitelszövetkezeti törvényt, valamint több gazdasági jellegű törvényt. Ez idő alatt készült el a polgári törvénykönyv tervezetének első egységes szövege.

Sírja a Kerepesi temetőben található.^[4]

Művei

• Jelentés az igazságügyminisztérium 1895–99 közötti tevékenységéről (Budapest, 1899)

Díjai

• A vaskorona-rend I. osztálya (1897)^[2]
• Gyula város díszpolgára (1899)^[13]

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar politikai lexikon
• Országgyűlési almanach 1896-1901
• Országgyűlési almanach 1901-1905
• Országgyűlési almanach 1905-1906
• Országgyűlési almanach 1910-1918

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Biczó Zalán: A Győri Ítélőtábla története. Győr, Győri Ítélőtábla, 2007.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerkesztette: Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930.
• Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8