Ferdinandy Gyula

Ferdinandy Gyula
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1920. július 19. – 1921. február 19.
ElődDömötör Mihály
UtódTomcsányi Vilmos Pál

Született1873. június 1.
Kassa
Elhunyt1960. január 16. (86 évesen)
Szikszó
PártFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinandy Gyula témájú médiaállományokat.

Hidasnémeti Ferdinandy Gyula (Kassa, 1873. június 1. – Szikszó, 1960. január 16.) a hidasnémeti Ferdinandy-család egyik legismertebb tagja, politikus, jogász, igazságügyminiszter, később pedig belügyminiszter.

Életpályája

A nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy-család sarja. Édesapja, hidasnémeti Ferdinandy Bertalan (1821-1894),[1] királyi tanácsos, Abaúj vármegye első alispánja, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben szabad királyi városok főispánja, édesanyja, brünwaldi Rozeth Johanna (1834-1902) volt.[2] Gyula unokaöccse, hidasnémeti Ferdinandy Mihály (1912-1993) író, történész, volt.

Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust és tanári képesítést. Pályafutását Abaúj-Torna vármegye szolgabírójaként kezdte 1895-ben, ezután 1901-ben aljegyző, 1906-ban pedig már a vármegye főjegyzője. 1912-1919 között a Kassai Királyi Jogakadémia tanára. 1918-ban az akadémia dékánjává nevezték ki. 1920-22 a garbócbogdányi kisgazdapárti nemzetgyűlés képviselője volt. 1920-ban márciustól júliusig a Simonyi-Semadam kormány igazságügyminisztere. Ezt a beosztását a Teleki kormányban belügyminiszteri tisztségére cseréli le, amit 1920 júliusától 1921 februárjáig töltött be. 1917-ben Kassáról végleg 50 holdas abaújvári birtokára költözött.

Igazságügyminisztersége alatt tett főbb intézkedései: az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghozatala, valamint a vagyon és személyiség védelemről szóló törvény elkészítése. Belügyminisztersége idején született meg a megyei és községi választásról szóló törvény, valamint a nemzetgyűlés választójogi reform átalakításának előkészítése. Mindkettőben tevékenyen részt vett.

Családja

1900-ban Jánokon vette feleségül a nemesi származású Sziklay Klárát (1881-1969),[3] aki Sziklay Ede (1812-1900), Gömör-Kishont vármegye táblabirája, főszolgabíró,[4] és egerfarmosi és brezovai Brezovay Klára (1859-1938)[5] lánya volt. Ferdinandy Gyula és Sziklay Klára házasságából két gyermek született:

  • Hidasnémeti Ferdinandy Ilona (1901-1987),[6] Dr. Cseke György (1902-1975),[7] ügyész neje (Batiz András anyai nagyanyja).
  • Hidasnémeti Ferdinandy Klára (1902-?), Benedicty Béla (1900-1963), tápiószelei evangélikus egyház felügyelője, földbirtokos neje.[8]

Írásai

  • Abauj-Torna vármegye 1905-906. évi alkotmányos ellenállásának története; előszó Szalay László; Vitéz, Kassa, 1908
  • Vármegyék reformja (1910)
  • A hadügyi közigazgatás reformja (1910)
  • Az önkormányzati alkalmazottak fegyelmi felelőssége; bev. Benkő Albert; s.n., Bp., 1912 – pályadíjat kapott érte
  • Hadügyi közigazgatás; Ranschburg Biz., Bp., 1913
  • Törvényhatósági jog; Ranschburg, Bp., 1913
  • A község szociális feladatai (1916)
  • A falu szociális szervezeti kérdései. Közigazgatási jogi tanulmány; s.n., Bp., 1917
  • Közjogi problémák. Felségjogok, 1-2.; Uránia, Bp., 1937
  • Közigazgatási reform; Magyar Távirati Iroda Ny., Bp., 1941
  • Ferdinándy Gyula elnöki megnyitója a Magyar Nemzeti Szövetség Kasai Körének díszközgyűlésén; Szent Erzsébet Ny., Kassa, 1944

Források

Jegyzetek

  1. familysearch.org Ferdinandy Bertalan gyászjelentése
  2. familysearch.org Ferdinándy Bertalanné Rozeth Johanna gyászjelentése
  3. familysearch.org Ferdinandy Gyuláné Sziklay Klára gyászjelentése
  4. familysearch.org Sziklay Ede gyászjelentése
  5. familysearch.org Sziklay Edéné Brezovay Klára gyászjelentése
  6. famiylsearch.org Cseke Györgyné Ferdinandy Ilona gyászjelentése
  7. familysearch.org Cseke György gyászjelentése
  8. familysearch.org Benedicty Béla gyászjelentése
Sablon:Magyarország belügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchia
közös belügyminiszterei
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt
A Horthy-korszak alatt
A nyilas uralom alatt
Az ideiglenes nemzeti kormány
és a II. Magyar Köztársaság alatt
  • 1944–1945: Erdei Ferenc
  • 1945–1946: Nagy Imre
  • 1946–1948: Rajk László
  • 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban
Az 1956-os forradalom alatt
A Kádár-korszakban
A III. Magyar Köztársaság alatt
Önkormányzati Minisztériumként
Az újjászervezés után
újra Belügyminisztériumként
  • 2010–: Pintér Sándor
Sablon:Magyarország igazságügy-miniszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchiában
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A II. Magyar Királyság alatt
A II. Magyar Köztársaság,
majd a Népköztársaság alatt
A rendszerváltás után
(III. Magyar Köztársaság)
Nemzetközi katalógusok
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap