Rokitóc

Rokitóc (Rokytovce)
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1437
PolgármesterViera Palejová
Irányítószám067 03
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség161 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület7,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″49.263943055556, 21.87681361111149.263943°N 21.876814°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″49.263943055556, 21.87681361111149.263943°N 21.876814°E
Rokitóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rokitóc (szlovákul: Rokytovce, ukránul: Rokitovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

Mezőlaborctól közúton 7 km-re, légvonalban 2 km-re nyugatra fekszik.

Története

A település első említése 1437-ben történt „Rakythocz” alakban. Részben az izbugyai, részben a homonnai uradalomhoz tartozott. 1656-tól a Szirmay család birtoka volt. 1715-ben 8 lakatlan és 10 lakott háza létezett. 1787-ben 40 házában 275 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITÓCZ. Rokitovcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kraszni Brodhoz közel, veres agyagos határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón.[2]

1828-ban 43 háza volt 323 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 320 g. kath., 5 zsidó lak., 581 h. szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rokitócz, ruthén kisközség. Van 47 ház és 288 gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A XV. században, a mikor a Zbugyaiak voltak az urai, Rojkitó, majd Roykythó alakban van említve. Később lett Rokithó, majd Rokitócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori urai a XVII. század második felétől kezdve a Szirmayak voltak. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1824-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

Rokitóc-utcarészlet

1910-ben 277, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 191 lakosából 119 ruszin, 56 szlovák és 14 ukrán volt.

2011-ben 200 lakosából 140 ruszin és 43 szlovák.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1824-ben épült.

Temetői kereszt

További információk

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Rokitóc Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
Sablon:Mezőlaborci járás
  • m
  • v
  • sz
A Mezőlaborci járás települései
Mezőlaborc (Medzilaborce)
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava)
szlovákia
Sablon:Zemplén
  • m
  • v
  • sz
Zemplén vármegye települései
Bodrogközi járás: Ágcsernyő · Bacska · Battyán · Bély · Bodrogmező · Bodrogszentes · Bodrogszentmária · Bodrogvécs · Boly · Cséke · Dámóc · Kaponya · Karcsa · Karos · Királyhelmec · Kiscigánd · Kisdobra · Kisgéres · Kiskövesd · Kisrozvágy · Kistárkány · Kisújlak · Láca · Lelesz · Nagycigánd · Nagygéres · Nagykövesd · Nagyrozvágy · Nagytárkány · Őrös · Pácin · Pálfölde · Perbenyik · Rad · Révleányvár · Ricse · Semjén · Szinyér · Szolnocska · Szomotor · Véke · Zemplénagárd · Zétény
Gálszécsi járás: Bacskó · Csábóc · Cselej · Dargó · Gálszécs · Gerenda · Hardicsa · Hór · Isztáncs · Kazsó · Kereplye · Kisazar · Kisbosnya · Kisruszka · Kohány · Kozma · Magyarizsép · Miglész · Nagyazar · Nagyruszka · Parnó · Pelejte · Szécsegres · Szécskeresztúr · Szécsmező · Szécsudvar · Szilvásújfalu · Sztankóc · Tarnóka · Tőketerebes · Tusa · Tusaújfalu · Upor · Vécse · Visnyó · Zebegnyő · Zemplénkelecsény
Nagymihályi járás: Abara · Alsókörtvélyes · Bánóc · Berettő · Butka · Dénesújfalu · Deregnyő · Dobróka · Falkus · Füzesér · Gatály · Gödrös · Hegyi · Izbugya · Kácsánd · Karaszna · Kisráska · Laborcfalva · Lask · Lasztomér · Lazony · Leszna · Málca · Márk · Márkcsemernye · Mészpest · Mocsár · Morva · Nagycseb · Nagymihály · Nagyráska · Nátafalva · Ordasfalva · Őrmező · Pazdics · Petrik · Petróc · Rákóc · Sámogy · Szalók · Sztára · Topolyán · Vásárhely · Zemplénszuha
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap