Futabatei Simei

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Futabatei Simei
Élete
Született1864. február 28.
Edo
Elhunyt1909. május 10. (45 évesen)
Bengáli-öböl
Sírhely
  • Somei Cemetery
  • Japanese Cemetery Park
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Futabatei Simei témájú médiaállományokat.

Futabatei Simei (二葉亭四迷; Hepburn: Futabatei Shimei?; Edo, 1864. február 28.Bengáli-öböl, 1909. május 10.) japán író, kritikus, műfordító.

Élete

Valódi neve Haszegava Tacunoszuke (長谷川辰之助),[1] Edóban, a mai Tokióban született. 1881 és 1885 között az edói Gaikokugo Gakkó (ma: Idegen Nyelvek Egyeteme) hallgatójaként az orosz nyelvet és irodalmat tanulmányozta. 1886-ban összebarátkozott Cuboucsi Sójóval, s az ő iránymutatásával kezdett írni. 1889-ben kénytelen volt állást vállalni a kormányzati kiadványok hivatalában, mert szülei elszegényedtek, s a maga szellemi függetlenségét is biztosítani akarta („az író ne pénzért írjon, mert azzal erőszakot tesz művészetén”). Magánélete nem volt boldog. Először egy prostituáltat vett feleségül, aki két gyereket szült neki. 1896-ban elváltak. 1902-ben elvette nála jóval fiatalabb élettársát, ebből a házasságból szintén két gyerek származott. 1902–03-ban Kínában, Harbinban és Pekingben dolgozott, utána pedig évekig Oroszországban, ahol eszperantó nyelvkönyvet állított össze. 1908-ban az Aszahi simbun szentpétervári tudósítójává nevezte ki, de elhatalmasodó tuberkulózisa miatt szinte azonnal haza kellett indulnia. A hajón, a Bengáli-öbölben halt meg, hamvait Szingapúrban temették el.

Művészete

A szellemi és művészi értelemben is forrongó Meidzsi-kor egyik küldetéstudatos, briliáns elméje volt. Írásaihoz és fordításaihoz nagy körültekintéssel dolgozta ki azt a fajta irodalmi köznyelvet, amely a klasszikus írott nyelv eleganciáját, finomkodását kihajítva a hétköznapi beszédet ötvözte a modern írástechnikákkal. Cuboucsi útmutatásával írta meg Ukigumo („Sodródó felhők”, 1887–89) című regényét, amelyet, noha ő nem volt elégedett vele, az első modern japán regénynek tartanak, már csak azért is, mert elidegenedett, cselekvésképtelen hőse a 20. századi japán próza nagy részének prototípussal szolgált. 1896-tól haláláig szinte az „orosz aranykor” valamennyi íróját (Gogol, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, sőt Gorkij) japánra fordította, Goncsarov Oblomovja pedig egyenesen az Ukigumo mintájának tekinthető. A japán és az orosz irodalomról, valamint a japán társadalmi problémákról szóló tanulmányai nemcsak odahaza, hanem külföldön is rendre megjelentek. 1906-ban folytatásokban publikált új regénye, a Szono omokage egy felesége és anyósa által megfélemlített, impotens férfiról szól. Utolsó, halála évében készült, félig-meddig önéletrajzi műve a Heibon („Középszerűség”).

Jegyzetek

  1. Írói álnevét állítólag onnan vette, hogy amikor apja megtudta, hogy írónak készül, azt vágta a fejéhez: Kutabattesime („Inkább dögölj meg”).

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999, ISBN 9631347567
  • Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0870115693
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál