Kunikida Doppo

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Kunikida Doppo
Élete
Született1871. július 15.
Csósi
Elhunyt1908. június 23. (36 évesen)
Tokió
SírhelyAoyama Cemetery
Nemzetiségjapán
Házastársa
  • Sasaki Nobuko
  • Haruko Kunikida
GyermekeiTorao Kunikida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunikida Doppo témájú médiaállományokat.

Kunikida Doppo (japánul: 國木田 獨歩) (Csósi, 1871. július 15. – Tokió, 1908. június 23.) japán költő és prózaíró.

Valódi neve Kunikida Tecuo. A Csiba prefektúrabeli Csósiban született, szamuráj családba. A mai Vaszeda Egyetem elődjén tanult angol nyelvet, innen azonban politikai nézetei miatt (a nyugati típusú demokrácia iránt érdeklődött, s ennek hangot is adott) kirúgták. 22 éves korában megkeresztelkedett. 1895-ben megházasodott, de felesége öt hónapos terhesen, szegénységükre hivatkozva elvált tőle. Doppo Azamukazaru no ki („Őszinte napló”, 1908–09) című írásában vallott erről az eseményről, amely egész életét és művészetét meghatározta.

Romantikus költőként jelentkezett 1897-ben Doppo gin („Doppo versei”) című ciklusával egy antológiában, amelyet két költőtársával együtt adott ki. Romantikus periódusához sorolhatók továbbá olyan elbeszélései, mint a Gen odzsi („Az öreg Gen”, 1897) és a Muszasino („A Muszasi-síkság”, 1898). Második korszakában (1901–04) az ember sorsára összpontosított az univerzumban, realista jellemzői észrevehetőbbek, bár a romantikus hangvétel még érvényesül, pl. a Gjúniku to bareiso („Hús és krumpli”, 1901) című írásban. Harmadik korszakára a naturalizmus jellemző, sőt egyes értékelések szerint egyenesen ő indította el a japán irodalomban oly nagy utat befutó naturalista irányzatot. Ide sorolhatók Kjúsi („Hirtelen halál”) és Take no kido („Bambuszkapu”) című elbeszélései.

36 évesen, tuberkulózisban halt meg, mint oly sok japán kortársa.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0870115693
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál