Josikava Eidzsi

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Josikava Eidzsi
Élete
Született1892. augusztus 11.
Jokohama
Elhunyt1962. szeptember 7. (70 évesen)
Tokió, Japán
SírhelyTama Cemetery
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Kitüntetései
  • Order of Culture (1960)
  • Kikuchi Kan Prize (1953)
  • Person of Cultural Merit (1960)
  • Aszahi-díj (1955)

Josikava Eidzsi (吉川 英治; Hepburn: Eiji Yoshikawa?; Jokohama, 1892. augusztus 11. – 1962. szeptember 7.) japán író.

Eredeti neve Josikava Hidecugu, volt szamurájcsaládba született a mai Jokohama területén. Iszákos apja miatt a család elszegényedett, Josikavának 11 évesen ki kellett maradnia az iskolából, s a munka mellett esti tanfolyamokra járt. Ifjúkorában szenrjú-kat, tréfás alkalmi verseket írt. 1921-ben egy újság munkatársa lett, amely azonban az 1923-as nagy kantói földrengés idején tönkrement. Josikava ekkor határozta el, hogy az írásból fog élni.

Több kommersz kalandregény publikálása után (pl. Naruto hicsó, „Naruto titkos feljegyzései”, 1926–27) megírta és az Aszahi simbunban folytatásokban (1935–39) közölte hatalmas történelmi regényét, a Mijamoto Muszasi-t, amely a neves 17. századi kardforgatóról és íróról szól. Ezt követte a Taikó (mely Tojotomi Hidejosi 16. századi hadvezérről és Japán egyesítéséről szól), majd régi japán krónikák, pl. a Heike monogatari, Taiheiki megregényesítése, illetve népszerű kínai regények, pl. a Vízparti történet átdolgozása. Japán nyelvű életműve 80 kötetre rúg. Az volt a véleménye, hogy a populáris irodalomnak az olvasó lelki épülését is szolgálnia kell, ezért művei rendre erkölcsi kérdések körül forognak, s a jelent is igyekeznek megvilágítani. Első lektűríróként ő kapta meg 1960-ban a Kultúra-érdemrendet, halála előtt pedig a Szent Kincs-renddel is kitüntették.

Magyarul megjelent művei

  • Muszasi; Édesvíz, Bp., 1993–1994, ISBN 963-7940-88-X[1]
    • 1. A szamuráj útja; ford. Ecsedy Csaba; 1993
    • 2. A háború művészete; ford. Tótisz András 1993; 2007; 2017. Helikon, Szenzár ISBN 978 963 227 883 4
    • 3. A kard útja; ford. Tótisz András; 1993
    • 4. A busidó-kód; ford. Tótisz András; 1994
    • 5. Az élet és halál útja; ford. Bukor Éva; 1994
  • Taiko; ford. Stefanovits Péter; Ulpius-ház, Bp., 2008, ISBN 978-963-254-122-8
  • Taiko 2.; ford. Stefanovits Péter; Ulpius-ház, Bp., 2011
  • Taikó, 1-3.; Szenzár, Bp., 2016–2017
    • 1. ford. Stefanovits Péter; 2016
    • 2. ford. Stefanovits Péter, Illés Róbert; 2017
    • 3. ford. Tóth Andrea; 2017

Jegyzetek

  1. A fordítások angolból készültek.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0-87011-569-3
  • Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999, ISBN 963-13-4756-7
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJdcCYch8pgvmPbY3Hfcyd
  • VIAF: 76324519
  • LCCN: n81015343
  • ISNI: 0000 0001 2140 060X
  • GND: 119033968
  • SUDOC: 027201511
  • NKCS: ola2002101111
  • BNF: cb119295255
  • BNE: XX1002000
  • KKT: 00097414
  • irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál